Illyefalván az elmúlt évben arra vártak, hogy különböző pályázataik beérjenek, s elkezdjék a kivitelezést. A várakozás tovább tart, remélik, idén révbe érnek. A tavalyi megvalósításokról és idei tervekről Fodor Imre polgármestert kérdeztük.
– Hány lakos él a községben?
– Nagyon komolyan vettük a népszámlálást. Az előző alkalmával 1853 főt számoltak, de úgy gondoltam, hogy megvagyunk kétezren. Ez amolyan pszichológiai határérték. Fontosnak tartottuk mindenkire odafigyelni, mindenkit lajstromba venni. Kiderült, 2029-en vagyunk. A nemzetiségi megoszlás nagyjából ugyanaz, mint tíz évvel ezelőtt, Sepsiszentkirályban tapasztaltuk a román lakosság arányának kétszázalékos növekedését.
– Ez minek tudható be?
– Az új lakónegyeddel, a Szalomér lakóival, valamint hogy az újabb és újabb, szétszórtan megjelenő magánházak lakóival felduzzadt a település népessége.
– Milyen évet zártak?
– Az elmúlt év a várakozás esztendeje volt. Korábban terveket, pályázatokat nyújtottunk be különböző intézményekhez, s vártuk, melyiket nyilvánítják nyertessé. Így a pénzünket zsugorgattuk, hogy ha valamelyik pályázatunkat elindíthatjuk, legyen meg az önrész hozzá. A vidékfejlesztési pályázatunk igen jó helyzetben, finanszírozást nyerhet, az elkövetkezőkben bármelyik pillanatban hívhatják Illyefalvát a szerződés aláírására. Az elmúlt év legnagyobb megvalósítása az ANL-sorház felépítése: nyolc fiatal házasnak lakást tudtunk biztosítani. Az elosztás átlátható volt, mindenki ismerte a szabályokat, feltételeket. Az épület most már lakható, a villanyt, gázt bekötöttük, a telket bekerítettük. Befejeztük az Illyefalva és a 12-es országút közötti bekötőút korszerűsítését, megástuk a sáncokat, kiképeztük a bejáratokat.
– Az Olt-híd kimaradt...
– Igen. Arra pályázunk, hogy újat építhessünk.
– Idén miből gazdálkodnak?
– Az idei költségvetés kevesebb, mint a tavalyi. A megyei tanács általi, sajtóvisszhangot kapott költségvetés-elosztás Illyefalva esetében nagyon korrekt volt. A pénzügyi hivatal nagyon keveset juttatott számunkra, a megyeháza ellenkezőleg járt el, a fordított arány elve alapján. Másként még túlélésre sem lenne elég pénzünk. Amink van, nem elegendő nagyobb beruházásra, de ezzel kell gazdálkodnunk.
– Miként alakulnak a helyi bevételek?
– Adópolitikánk az, hogy minimális összeget kérünk, az adók és illetékek szintjét a legalacsonyabb küszöbön tartjuk. Ezt nem populizmusból tesszük, hanem abból a meggondolásból, hogy így ténylegesen befolyik az adó, s ezáltal több pénzünk lesz, mint ha megemelnénk az illetékeket, s elvennénk a polgárok kedvét az adófizetéstől. Ami a cégeket illeti, igazán büszke vagyok arra, hogy most, amikor gazdasági válság dúl, a községben található egy fejlődő cég, mely kétszáz embernek ad munkát, s újabb beruházásokat eszközöl: a Fenestela esetében kétmillió eurós beruházásról beszélünk.
– Ha a tavalyi a várakozás esztendeje volt, hogyan minősíti az ideit?
– Szintén a várakozás esztendejének. Pályázataink most ténylegesen révbe érhetnek. Vidékfejlesztési integrált tervünk utcák aszfaltozását, az aldobolyi és sepsiszentkirályi kultúrház felújítását, Illyefalván iskola utáni tevékenységet szolgáló épület emelését, a szentkirályi Kőhíd felújítását tartalmazza. A Környezetvédelmi Alaphoz csatornázásra benyújtott pályázatunkat átirányítottuk a kormány által szorgalmazott falusi infrastruktúrafejlesztési programba. Ez egyelőre várat magára, a kabinet még nem indította be a programot. A pályázatot majd a környezetvédelmi minisztérium bonyolítja le. A fejlesztési minisztériumba benyújtott, a sepsiszenkirályi vízhálózat kiépítését célzó pályázatunkat majd a tárca rendezi tovább. Tavasszal beindul a Környezetvédelmi Alapnál nyertes parkosítási pályázatunk. Emellett a községháza előtti szűk közúti híd mellett gyaloghíd építését tervezzük a patakon át.
