A Gyulafehérvár központú, Nagyenyedtől Alvincig tartó, az erdélyi Érchegység lábánál fekvő térség magyarságának pusztulását követhették nyomon a sepsiszentgyörgyi RMDSZ által alapított Székely Akadémia harmadik előadásának hallgatói tegnap este a Székely Nemzeti Múzeumban.
Gudor Kund Botond történész, református lelkész az 1784-es, Horea, Cloşca és Crişan vezette, a szociális mellett nyíltan etnikai és vallási motivációjú parasztlázadás, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő hegyalji románság megmozdulásainak körülményeit, történéseit, a magyar lakosság lemészárlását ecsetelte. Az előadó levéltári kutatásai eredményeként bemutatta a magyar és román veszteségeket, hangsúlyozva, a román történetírás tabutémaként kezeli a sok esetben fegyvertelen magyar lakosság lemészárlását. Ha ismerjük egymás történelmét, levonjuk a jó és rossz következtetéseket, akkor már tudjuk egymást tisztelni – mondotta az előadó. A témát felvezető, az előadót bemutató Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész felemlítette, hogy Háromszéken színmagyar faluban, Málnásfürdőn a millecentenáriumi emlékmű szomszédságában emelt ortodox templom falán két "szent" virít: Horea és Cloşca, s ezt elfogadhatatlannak nevezte, ugyanúgy nagy hibának minősítette, hogy Andrei Şagunának szobra lehet Sepsiszentgyörgyön.(Szekeres)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
