Az elhangzottakból kiderült, az erdővidékiek úgy látják, komolyan sérülne a kisrégió a vízi erőművek megépítésével. Elsősorban a vendégforgalmi vonzerő károsulna, holott az idegenforgalom a vidék gazdasági fejlődésének alapját jelenti. Veszélybe kerülhet Bardoc és Barót vízellátása is. Ha a Kormos vízhozamának egy részét az erőmű turbináihoz vezetik, akár vízhiánnyal is számolni lehet. Az építkezés legkevesebb egyéves tartama idején zavaros, sáros lesz az ivóvízrendszerbe jutó víz. Károsul az érintett patakok medre, ezek közvetlen környezete, negatív behatás érheti az ottani élővilágot. A terv sok részlete átláthatatlan, pontatlan fogalmazásokat tartalmaz, nem foglalták bele, hogy a Kormos vízéből egy pisztrángtenyészdét is ellátnak. Lejártak az övezeti területrendezési jóváhagyások. Nincs bérleti szerződés az érintett területekre, a víz használati jogát sem kapták meg a vízgazdálkodási hivataltól. Nincs leszögezve, hogy a mederben vagy a patakparton vezetik-e el a nyomócsövet. A benyújtott terv kapcsán a környezetvédelmi hivatal is észlelt rendellenességeket.
Bardoc község polgármestere, Balázsi Dénes azt kifogásolta, hogy a közérdekű hirdetések nem a helyi sajtóban jelentek meg, így azokról nem szerezhetett tudomást a lakosság. A befektető egyelőre a közterületre való építkezéshez nem kért engedélyt a tanácstól. A terv szerint erdőkivágásokra is sor kerül – ecsetelte a polgármester. Ha a nyomócsövet a patakmederben vezetik, akkor a Natura 2000 programmal kerülnek összeütközésbe az építők, ha a patakparton, akkor a területek tulajdonosaival kell szót érteniük – hangzott el. A tervező képviselői a tulajdonosok törvényes kárpótlásának lehetőségét vetették fel. Balázsi szerint ez kisajátítást jelentene, amiről magánbefektetés esetén szó sem lehet. A tervben épp azért jelölték a mederbe a vezetéket, hogy ne kelljen tárgyalniuk a tulajdonosokkal – nyomatékosított.
Derzsi Sámuel a Dobó-Valál Egyesület nevében szólt: nem vagyunk a fejlődés ellen, de a helyi érdeket is figyelembe kell venni, ám ez esetben a helyiek semmit sem nyernek a vízi erőművekből. A nyomóvezeték telepítésével a környék veszít idegenforgalmi vonzerejéből, a területek értéke csökken, ezeket akár olcsón meg is vásárolhatja a befektető cég, s később másképp értékesítheti – mondta. Korábban meglátogatták a Hargita megyében üzembe helyezett vízi erőművet, a gyűjtőgátnál látták, hogy hallépcsőt csak a látszat kedvéért építettek be, az nem felel meg a követelményeknek, ezt állapította meg Kászoni Zoltán halszakértő is – fűzte hozzá.
A befektető álláspontját a felmerült kérdésekről nem sikerült megtudni, így zárult az ülés. A környezetvédelmi hivatal az érintett lakosság véleményét is ki fogja kérni, s csak később dönt az engedélyeztetési eljárásról.