Az Országos Bioélelmiszer-forrás Ku­tatási és Fejlesztési Intézet (National R&D Institute for Food Bioresurces Insti­tute) szervezésében és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalatok Szövetsége (Asimcov) társszervezésében a Clermont Szállóban tartott, az Agrárélelmiszer- és zöldenergia-ötletbörze elnevezésű rendezvényen hazai, magyarországi, spanyol, dán és német kutatási szakemberek, az ágazatban tevékenykedő vállalkozók vettek részt. A kétnapos megbeszélés az Európai Unió további projektjeinek kulcs­szavává váló, Triple-Helix nevet viselő új irányzat jegyében zajlott, mely a kutatás, ipar és önkormányzatok gazdaságfejlesztési törekvéseinek ötvözését jelenti.
A kutatási intézet képviseletében Bogdan Dragancea elmondta: már korábban kapcsolatba kerültek az Asim­covval, és az általa létrehozott klaszterek megismerése volt az egyik döntő érv, hogy megyénkbe hozzák a rendezvényt. Bagoly Miklós Asimcov-elnök köszöntő­beszé­dében hangsúlyozta: elmúlt az idő, amikor az állam a gazdaság egyetlen tulajdonosaként kézben tartotta a kutatási munkát is. Ma a kutatási cégek a vállalkozói szférával partnerségben együtt végzik a kutatást, szaktanácsadó cégek közvetítésével. A gazdaságfejlesztés irányában a megyei tanács is nyitott az együttműködésre, jelezte Bagoly.
A klaszterrendszerről Vajda Lajos, a Green Energy Innovatív Biomassza Klasztert létrehozó Green Energy egyesület elnöke beszélt. A klaszterek rendszere hozhatja az egyik megoldást a vállalkozói szférát sújtó kihívásokkal szemben. A közös problémákat együttműködéssel, egyetértéssel, információk átadásával lehet megoldani. Meg kell tanulni együttműködni, összetartó szervezeteket létrehozni, ugyanakkor egyetértésnek kell lennie az állami és vállalkozói szféra között is – hangoztatta Vajda.
A klaszter létrehozásához legalább három szereplőre van szükség a vállalkozói, kutatási és helyhatósági környezetből, de helyük van más intézményeknek is, mint például iskolák, tanácsadók, és akár bankok is. A klaszter a szabad szövetkezésen alapul, jogi bejegyzése sem szükséges, élén vezetőtanács áll. A rendszer tagjai szakmai felkészülésben, egyéb programokban, marketingben, informálódásban, újításban, lehetséges partnerek felkutatásában, de akár jogalkotásban is együttműködhetnek. A megyében elsőként a ProWood klaszter alakult meg, ma 18 tagot számlál. Háromszék élelmiszer-termelő potenciáljának jobb kihasználására jött létre a jelenleg 58 taggal működő AgroFood klaszter.
A Green Energy klaszter tavaly alakult, nemcsak termelők és feldolgozók, az ágazatban érdekelt vállalkozók, de kutatócsoportok, egyetemek, szaktanácsadók, önkormányzatok is részt vesznek benne. Tagjai a szabad társulás és együttműködés elve szerint dolgoznak a közös cél érdekében. Fontos jellemzője az innovatív elme, a közös problémák megoldásában jelentős szerepet kapott a kutatás.
Az EU-s irányelvek szerint a regenerálható energia felhasználásának 2020-ig el kell érnie a 20 százalékot. A hazai lehetőségek között az újrafelhasználható energiaforrások terén 65 százalékkal vezet a biomassza, messze tőle, 17 százalékkal következik a szélenergia, 12-vel a napenergia, és csupán négy százalékkal a mikro vízi erőművek által termelt energia – mutatott rá Vajda Lajos a bio­massza termelésének rendkívüli potenciáljára. A klaszter tevékenységének általános célja az egyensúly megteremtése a bio­massza-termelés és -felhasználás között. Az energiaültetvények mellett biomasszaforrásként értékesíthetők az erdők kitermeléséből, karbantartásából származó, vagy akár a fafeldolgozás során keletkezett fahulladék is. A felhasználás hőközpontokban, biomasszakazánokban történik, de a biomasszából fűtésre alkalmas pellet is készül.
A konferencián elhangzott előadások után szakmai megbeszélésekre is sor került. Az azonos érdekterületen tevékenykedő résztvevők konkrét kutatási célpontok meghatározásáról tárgyaltak több szakműhely keretében.