A gyermeknek új feladatai lesznek, amiket akkor is el kell végeznie, ha nem kedvére való vagy unalmasnak találja. Az iskolában már nem a játék a gyermek fő tevékenysége. És akkor melyik az ideális időpont az iskolakezdésre? És ki segíthet a szülőknek az életbe vágóan fontos kérdés eldöntésében? Mert a törvényi szabályozás egy, az élet pedig ennél bonyolultabb.

Alapok otthonról
A szülői ház első pillanattól kezdve alakítja a gyermek jellemét, személyiségét. A szülők sokat tehetnek az iskolára való felkészítés terén. A családi légkör meghatározó. Fontos a megfelelő napirend, helyes táplálkozás, megfelelő mennyiségű játék és mozgás. Ezek alapfeltételei a gyermek harmonikus fejlődésének. Az iskola nemcsak megfelelő értelmi képességeket vár el a gyermektől, hanem teljesítményt és alkalmazkodást is az új környezethez és követelményekhez.

Az iskola
Nagyon fontos, hogy örömteli legyen az iskolába lépés. Az iskolai első napok meghatározóak a gyermek számára. Az iskolában sajnos nem mindig figyelnek rá, hogy oda még óvodás gyermek kerül, és nem kész iskolás. A 6–6,5 évesek még általában játékosak, fantáziájuk szabadon szárnyal. Az iskola újdonság számukra, de ha jobban megismerik, már nem annyira vonzó. Nehéz az iskolás szabályokhoz alkalmazkodni.
A gyermek fokozatosan válik igazi iskolássá. Az akaratlagos folyamatok fokozatosan kerülnek előtérbe. Egyre inkább uralkodni tud az érzelmein, ösztönein, mozgási vágyán. Nagyon fontos, hogy a gyermek örömmel járjon iskolába, sikeresen vegye az akadályokat, boldog, egészséges önértékelésű legyen, és, társaival együtt, személyisége szabadon fejlődjön.

Honnan tudjuk, hogy iskolaérett-e
Az iskolaérettség megállapításánál sokféle szempontot kell figyelembe venni. Az optimális iskolakezdés testi-szellemi-lelki és szociális kibontakozás szempontjából döntő jelentőségű. Hiszen csak az iskolaérett gyerek tud az adott tananyag és tanulási tempó követelményeinek megfelelni.
A szülők is felmérhetik, vajon iskolaérett-e gyermekük. El tud­ja-e viselni a távollétet sze­rettei­től? Elviseli-e az idegen kör­nyezetet, számára ismeretlen embereket? Képes-e egy helyben ülni és csendben figyelni, koncent­rál­ni 10–15 percig? Akár olyan dologra is, amely unalmas vagy érdektelen számára.
A szülők többsége törésnek, esetleg szégyennek érzi, ha az óvónők, szakemberek még egy óvodai évet javasolnak gyermekük számára. Esetenként előfordul, hogy értelmileg szinte már iskolaérett a gyerek, de szociálisan, lelkileg vagy épp fizikálisan nincs felkészülve még az iskolára. A szakemberek mindig csak javaslatot tesznek erre vonatkozóan, a döntés a szülőt illeti meg.
A sikeres iskolai kezdet egyik fő alapja a gyermek feladattudata és feladattartása. Bizonyos motivációs szintnek meg kell lennie, mely a megismerésre, új ismeretek befogadására készteti a gyereket. A szabálytudat kialakulásával, a szabályok belsővé válásával nő a gyermek fegyelmezettsége. Ami növeli a figyelmét és akaraterejét.
Az iskolaérettségnél az értelmi képességek mellett nagyon fontos a szociális képességek megléte. Be tudjon illeszkedni a közösségbe, elfogadja a tanító néni utasítását, kérését. Mennyire tudja az adott közösség szabályait elfogadni, azokhoz igazodni? Tud-e a társaival kompromisszumot kötni? A nehezen alkalmazkodó gyermeknek több problémája van. Vi­sel­kedési és magatartászavarai szembetűnőek, zavarják az iskolai munkát. Ezért a kapott negatív értékelések, büntetések ellenállást, agressziót válthatnak ki belőle.
Az iskolaérett gyereknek szavakkal sok mindent ki kell tudnia fejezni. Nyelvtanilag is helyesen beszél, nincsenek hibái. Ez az írás-olvasás szempontjából is fontos. Megfelelő térbeli és időbeli tájékozódással kell rendelkeznie, látási, hallási és megfigyelési készséggel.
Fontos a számfogalom kialakulása. A társasjátékok igen alkal­masak a számfogalom alakítására, kritikák, veszteség elviselésére.

(a szuloklapja.hu nyomán)