Farcádi Botond
A mór megtette kötelességét, a mór mehet – amit a nagyobbik kormánypártban napok óta suttognak, amit a Cotroceni-palotai boszorkánykonyhában jó ideje kifőztek, és amire múlt héten maga a miniszterelnök is fölöttébb sejtelmesen utalt – mondván, hogy tudja, mit kell tennie –, tegnap bekövetkezett: Emil Boc végre odahagyta a Victoria-palotát.
Azon sem törte túl sokat a fejét, hogy eredeti indoklást találjon ki, így aztán lemondását ugyanazokkal az érvekkel támasztotta alá, amelyekkel eddig tisztségben maradását: a gazdasági, politikai stabilitás megőrzésére hivatkozott.
Mindez, persze, csak porhintés, a kormányváltásra azért volt szükség, mert a hatalom az elmúlt hetek tüntetései nyomán maradék hitelét is elveszítette, a közvélemény-kutatások szerint a demokrata-liberálisok népszerűsége megállíthatatlanul zuhant, és az államfő belátta: ha azt akarják, hogy a következő választásokon egyáltalán labdába rúgjanak, ahhoz bizony fel kell áldozni Bocot.
A bejelentést követően igencsak megbolydult a politikai élet, a demokrata-liberálisok a lehetséges utódot keresgélték, az ellenzéki pártszövetség képviselői elégedetten dörzsölték kezüket, a néhány napja még megvalósíthatatlannak tűnő célkitűzésüket, az előrehozott választások kiírását érezték közelebbinek, a sajtó a leendő miniszterelnök nevét találgatta – mindössze az RMDSZ tűnt olybá, mintha kicsúszott volna lába alól a talaj: az eddig folyton hűségüket hangoztató vezetők egyszer csak ráeszméltek, immár nincs is, mihez, kihez lojálisnak lenniük. Kelemen Hunor szövetségi elnök előbb mintha kihátrált volna a fejlemények mögül, hangsúlyozva: Boc személyes döntéséről van szó, Márton Árpád képviselő pedig egyenesen meglepetésének adott hangot a fejlemények kapcsán. Majd sietve közölték: a szövetség nem támogatja technokrata miniszterelnök kinevezését, ragaszkodnak a politikai kormányhoz, végül pedig a Traian Băsescuval lezajlott tanácskozás után csendbe burkolóztak az RMDSZ képviselői, Kelemen Hunor azonban azt sugallta: továbbra is maradnának hatalmi pozícióban. Pedig a jelenlegi helyzetben ismét a mérleg nyelve szerepét töltheti be a szövetség, jó lenne, ha ezúttal a közösségi érdeket helyeznék előtérbe, és nem a különféle tisztségek csábítása irányítaná tetteiket.
Lemondás, meglepetés, tanácskozás a Cotroceni-palotában, sok mindenben volt részünk eme zűrzavaros napon, csak az a felszabadult sóhaj, no meg a remény, hogy valami jobb következik – csak ezek hiányoztak. Erre viszont alighanem jó ideig várnunk kell még, függetlenül a következő napokban kötendő nyílt vagy háttéralkuktól, a választások időpontjától, illetve attól, hogy a parlament bizalmat szavaz-e a Traian Băsescu által a miniszterelnöki tisztségre javasolt Mihai Răzvan Ungureanu új kormányának.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
