Tetszik, nem tetszik, lassan el kell felejteni Amerikát. Most már Kína a menő. Ezután Ő lesz a világosság hajtóereje, kulcsfigurája. Kínát már semmilyen gazdasági számításból nem lehet kifelejteni. Amerika megmarad a háború és a bankvilág színterének.
Ha valaki Kínába látogat, szinte biztosra veheti, hogy megváltozik véleménye Európáról, a világról. Mindjárt az első nap láthatja, hogy egy hatalmas termelői társadalomba érkezett, ahol mindenki dolgozik reggeltől estig – földeken, gyárakban, utakon, építkezésben...
Keresztény ember elszégyelli magát, ha hazagondol Európára, és sosem kérdezi meg senkitől, hogy mi a gazdasági válság oka, és miért jönnek ide dolgoztatni a vállalkozók.
Teljesen világos: itt dolgoznak, mi meg fogyasztunk.
Hihetetlen, hogy mi, európaiak milyen hamar megtanultuk Amerikától a fogyasztást, szórakozást, üzérkedést, a munka eszményének földbe tiprását.
A munka keleten életforma.
Több tucat gyárat volt szerencsénk meglátogatni, de sehonnan sem hiányzott az imádkozóhely, jeléül annak, hogy a munkával itt egyáltalán nem viccelnek. Nem kis meglepetésünkre derűs, jókedvű, megelégedett arcokkal találkoztunk mindenfelé, a becsülettel dolgozó ember őszinte tekintetével, ami annyira egyforma, bárhol a világon.
Voltak érthetetlen dolgok is egy európai számára: nem látni ittas embert, utcai civakodást, sok bankot, kövéreket, nagyképűeket, és eszedbe sem jut, hogy valaki kilopná zsebedből a pénztárcádat.
Ebből a hangulatból ismételten hazagondol a látogató romlott világunkra: a pénzszerzés legaljasabb formáinak paradicsomára, az emberjogi alapokra helyezett munkakerülés magas művészetére, amelyek előtt a legyőzött keresztény erkölcsünk tehetetlenül áll.
Ebből a hangulatból ismételten hazagondol a látogató őseinkre, akik így dolgozhattak nem is olyan régen, s most parlagon hevernek ránk hagyott földjeik. Őseink, kiknek tanítása falra hányt borsó volt számunkra, nem úgy, mint keleten, a bölcsek világában. Ott megbecsülik több ezer éves kultúrájukat, apáik tanítását. A munka életfilozófiájuk alapköve. Érdekes módon, ott mintha jobban emlékeznének Isten legelső parancsolatára, miszerint: munkád verejtékével keresd kenyered – amit mi, keresztények valami okból olyan könnyen elfelejtettünk...
A keleti bölcsek (Buddha, Konfuciusz) mind tudták, hogy a becsületesen dolgozó ember lelkülete a jóság hordozója.
De a mi társadalmunk nyugat felé fordult, a bőség, a gazdagság reményében.... Pedig az élethez bölcsesség kell, ami keletről jön, mint ahogy a Biblia is írja, és vallják még sokan, akik reggel korán kelnek...
CSISZÉR LŐRINCZ ÁBEL
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
