– Mit sikerült megvalósítaniuk az elmúlt esztendőben?
– A község bejáratához impozáns székely kaput állítottunk, a temetőéhez kovácsoltvas kaput, az unitárius vártemplom mellett közel 300 ezer lejből Makovecz Imre által tervezett ravatalozót építettünk, négy buszmegállót alakítottunk ki, a Sepsiszentgyörgy végében levő, de Árkoshoz tartozó Kossuth Lajos lakónegyednél árvízvédelmi, vízelvezető árok készült. Az utat karbantartottuk, ahogy a helyzet megkövetelte. Az előző évekhez képest tavaly nagyot haladtunk az infrastruktúrafejlesztéssel. Közel 70 százalékban elkészült a víz- és csatornahálózatunk. Mindkettővel Sepsiszentgyörgyhöz kapcsolódunk: a szennyvizet fogadja, az ivóvizet tudja biztosítani. Utóbbihoz még egy nyomásnövelő állomást kell beiktatni, de ez nem része a pályázatnak. A falu egyik részén már a mellékutcákba is bevittük a vezetékeket. Az Európai Tanul­mányi Központig a szennyvízhálózatot részlegesen átvettük, következik, hogy a helyi közüzemeknek átadjuk. Egy hónapon belül ez megtörténik.
– Idén befejezik a hálózatépítést?
– Hatalmas befektetésre várunk, reméljük, be tudjuk fejezni. Annak függvényében, hogy a víz- és csatornahálózat építése milyen ütemben halad, elkezdjük az utcák korszerűsítését. Iratcsomónk a vidékfejlesztési minisztériumban, csak vártuk, hogy előbb a föld alatti munkával végezzünk. Ha lesz rá politikai akarat, meglesz.
– Mely utcákról van szó?
– Összesen 9,8 kilométer út aszfaltozásáról, a Báró Szent­kereszty Béla út és a mellékutcák is szerepelnek a tervben.
– Milyen más, megkezdett munkálatokat folytatnak idén?
– A 7-es kormányrendelet programjában a Farkasverem mellett kisméretű, műanyag borítású sportpályát építettünk öltözővel együtt. Ez 80 százalékban elkészült, idén befejezzük. Ezzel párhuzamosan a futballpálya mellé saját erőből építünk öltözőt, az már pirosban áll.
– Más idei tervek...
– Az iskolának új szárnyat építenénk, mert a meglévő épület olyan állapotba került, hogy azt nem érdemes javítani. Elkülönítettünk erre pénzt a költségvetésben. Szociális lakást akarunk kialakítani. A volt jegyzői lakban húsz éve bérlők élnek, őket szeretnénk átköltöztetni, hogy az impozáns épületünknek visszaadhassuk eredeti állapotát.
– Abban mi lesz?
– Közösségi ház, egyesületek, pártok székhelye, s egyben vendégház.
– Hogyan hasznosítják majd a kőröspataki bányató Árkosra eső részét?
– A legfontosabb, hogy adják át a helyi földosztó bizottságnak az övezetben lévő 110 hektáros területet, mely a ploieşti-i bányavállalat vagyonkezelésében van. A cég felszámolás alatt áll, félő, nehogy a felszámolóbiztos, végrehajtó értékesítse a területet. Értesítettem a megyei tanácsot és a prefektúrát, lépjenek, minél hamarabb juttassák vissza a területet, mert ha nem, az árkosiak föld nélkül maradnak. A várólistán levő tulajdonosokat, örökösöket ki kell elégítenünk. A tulajdonjog szent! A tónak és a környező területnek rendeltetést kell adni. Ami községi tulajdon, ott turisztikai övezetet alakítunk ki. A terület java része magántulajdon, de arra is odafigyelünk, mert nem szeretnénk, ha második Réty alakulna ki ott, hogy egymás tányérjába belekandikálhassanak.
– Milyen eredménnyel zárult a népszámlálás?
– 1527 lélek lakja a községet, több mint kétszáz fővel nőtt a lakosság az utóbbi tíz évben. Rengeteg ifjú telepedett Árkosra, s ez jó. Időközben kialakult az említett Kossuth Lajos negyed és az Árkosliget, de új házakat is építettek. A körbeszámozás már nem működött, az összevissza számozás ellehetetlenítette a postai szolgáltatást. Tavaly elneveztük az utcákat, házszámokat adtunk. Elkészíttettük a névtáblákat, házszámokat, most kell megkapnunk. Ki kell cserélni személyazonossági igazolványokat. Egyeztettünk a lakosság-nyilvántartóval, s bizonyos ütem szerint kiszállnak, és helyben megoldható lesz.