Manapság, amikor annyi műhold és modern földi szerkezet kémleli, felügyeli bolygónk időjárását, nem nagy kunszt néhány napra vagy akár hétre is megmondani, "megjósolni", hogy hideg vagy meleg lesz-e, esőre, fagyra lehet-e számítani.
Mégis hasznát lehet venni a székelyszáldobosi Tókos György évtizedekre visszanyúló tapasztalatának: jó tudni, mikor kell sietni a szénacsinálással, mikor lesz kapáláshoz való idő, vagy éppen mikor érdemes lagzit tartani. Az időjós szerint február második részében némi felmelegedés várható, ám a tél még márciusban is kitart.
A hatvannégy éves Gyuri bácsi, miután elvégezte az általános iskolát, és mielőtt beiratkozott a sepsiszentgyörgyi gépészeti iskolába, kisebb "szünetet" tartott, és a csorda mellé szegődött. Ekkor szerette meg igazán a természetet, s kezdte el érdekelni, miként alakul az időjárás. Nagy segítségére volt, hogy a szomszédban lakó idős nénitől egész halom régi kalendáriumot kapott kölcsön, amiből tanulni és következtetéseket lehetett levonni. Az újonnan megjelentek kivételével ma is tudja, hány ország van, s milyenek a földrajzi jellemzőik, az átlaghőmérsékletük, és mennyi csapadék esik évente. Az iskola elvégzése után a baróti szerelőműhelyhez, majd 1969-ben a bányavállalathoz került, ahol külszíni fejtéseknél dolgozott. Munkáját ott is nagyban befolyásolta az időjárás, hiszen amikor esett, a fejtés leállt, csapatával együtt pedig gépeket szereltek, felszereléseket javítottak, de az is gyakran megtörtént, hogy a brikettgyárhoz osztották be. Ekkor még jóformán senki sem tudta, milyen "hobbija" van, és hogy külföldre kijutó barátai, rokonai révén egyre gyarapodik a hőmérőkből, levegőpáratartalmat és légsúlyt mérő műszerekből álló gyűjteménye – csak magának tartotta számon a mért adatokat.
Először 1989 augusztusában szólta el magát, hogy ő legtöbbször előre tudja, milyen idő várható. Még meleg nyári nap volt, amikor barométerén észrevette, hogy a légnyomás 1021-ről 1002-re esett, ezért munkába indulva köpenyeget vett magára, és csizmát húzott. Miközben végigment az utcán, viccesen be-beszóltak falustársai, hogy ugyanbiza nem fázik-e, ám ő arra figyelmeztetett, hogy ítéletidő közeleg. Délután négykor zuhogni kezdett az eső, és még másnap reggel sem állt el... Az "időjóslás" híre hamar elterjedt, s ha nagyobb és időjárásfüggő munkára készültek, egyre gyakrabban kikérték a véleményét a száldobosiak. Manapság is odafigyelnek arra, amit mond, mert a marosvásárhelyi rádiót nem ér rá mindenki hallgatni, amúgy meg fontosabb a helyi viszonyokat jól ismerő és már számtalanszor bizonyító ember szava. "Azt tapasztaltam, hét–tizenegy esztendőként ismétlődik az időjárás. Emlékezzünk csak: 2000 nagyon forró és száraz volt, olyan mint a tavaly, 2001-ben pedig olyan kemény tél, mint az idén. Éppen azért azt mondom, a következő két hétben enyhülni fog az idő, ám márciusban még lehet számítani hóra és fagyra is. A tavasz csak valamikor április közepe után fog bekövetkezni" – vetíti előre a következő hónapok időjárását Gyuri bácsi.
A tizennégy esztendeje nyugdíjas bányagépész ráér naponta többször is megnézni műszereinek állását, le is jegyzi, majd hétvégén bevezeti füzetébe. Ha az egyszer, évtizedek múlva, értő ember kezébe kerül, úgy forgathatja, mint a siheder Tókos Gyurika tette valaha a régi kalendáriummal: haszonnal és tanulságokat levonva.
