Székelymagyar őseink a legújabb kutatások tükrében címmel tartott előadást Székely Zsolt sepsiszentgyörgyi régész csütörtökön este a Székely Nemzeti Múzeumban, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ által alapított Székely Akadémia negyedik előadásaként.
Elmondta, negyven évvel azután, hogy apja, Székely Zoltán befejezte a zabolai Tatár-halmon a késő Árpád-kori temető teljes feltárását, újra kellett értékelni az eredményeket. Benkő Elek és a budapesti természettudományi intézet elvégezte az összes korabeli sír csontanyagának antropológiai elemzését, s kiderült, Zabolára és Petőfalvára a 12. században a Magyar Királyság nyugati részéről telepedett át népesség, mely valószínűleg székely volt. A csontanyag alapján hun és avar elemek épülnek be a székelységbe, és semmiféle török eredet nem mutatható ki. Székely Zsolt ismertette az elég sűrű Árpád-kori településhálózatot a későbbi Székelyföldön. A székelységhez kötődő régészeti leletek területileg kiterjednek Dél-Erdélyre, Közép-Erdélyre és Nyugat-Magyarországra is. Amikor a székelyek a 12. században, II Géza – III. Béla idején betelepedtek, akkor az Árpáddal bejött magyarok utódait találták itt, a Székelyföld területén. (Szekeres)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
