Nem ártana, ha a professzor asszony más közép-európai nyelveket is megtanulna, például a szlovákot vagy a románt. Ezek után a Szlovákiában és a nálunk érvényben levő jó alkotmányokat, törvényeket és azok betartását példaként mutathatná fel Magyarországnak, hadd legyen, miből inspirálódniuk. Mert bezzeg (Cseh)Szlovákiában már ezelőtt 67 évvel tudtak olyan jó törvényeket hozni, amelyek még máig is érvényben vannak: a Beneš-dekrétumokat. Azok olyan kitűnő jogszabályok, hogy azóta sem tudott senki érdemben beléjük kötni. Vagy itt van mindjárt példaként a román alkotmány, amelynek első cikkelye kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ez is nagyon jó, mert minden román állampolgár tudja, mihez tartsa magát. Sajnos, nálunk vannak olyan jogszabályok is, amelyek rontják a jó alkotmány jó szellemét. Ezek korrigálását ajánlhatná a professzornő. Ilyen rossz törvények például azok, melyek a kisebbségeknek nagyobbnál nagyobb jogot biztosítanának. Az alkotmány szelleméből ezek nem következnek logikusan. És az eredmény nem marad el. A romániai magyarok egy ilyen rossz törvény alapján követelik Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar fakultást. Egyszer, régen itt magyar nyelvű oktatás is folyt. Minek akarnak a magyarok visszatérni a sötét múltba, mikor előttünk a napfényes homogén jövő?
Ugyancsak Marosvásárhelyen az egyik iskolában a szülők kétnyelvű táblákat adományoztak. Az igazgatónő nem akarta átvenni az erről szóló adományozó iratot. A jó alkotmány ellenére olyan rossz törvény van érvényben, hogy magyarul is lehet írni a hivataloknak. Az igazgatónő az alkotmány szellemében járt el, mert ugyebár mindenkinek kötelessége tudni az állam nyelvét. Akkor meg miért nem írta az adományozó levelet egyenesen románul Horváth-Kovács Ádám szülői bizottsági tag, aki addig erőszakoskodott az igazgatónővel, hogy az ijedtében hívta az 112-es sürgősségi számot? Hamarosan kiszállt a helyszínre hat rendőr, elvitték az illetőt, és megbüntették ötszáz lejre, mert illetéktelenül hatolt be az iskolába.
A kedves szülők ne igen menjenek be csemetéik után kémkedni sem az iskolába, mert könnyen úgy járhatnak, mint Horváth-Kovács Ádám. Legjobb lesz, ha a gyerekek leszoktatják szüleiket arról, hogy állandóan utánuk érdeklődjenek. Ezért például a gyerekek létrehozhatnának állandó figyelőszolgálatokat. Ha meglátják, hogy jön valamelyik szülő, hívják az 112-t, és máris elviszik apukát, anyukát. Jól megbüntetik, és így elmegy a kedves szülők kedve csemetéjük viselt dolgai után érdeklődni. A rendőröket pedig megdicsérik, esetleg elő is léptethetik a gyors és határozott fellépésért.
Mint most Marosvásárhelyen.