A kongresszuson megválasztották az alakulat új vezetőségét – az EMNP elnöke Toró T. Tibor lett –, elfogadták A megtalált út – esélyt és szabadságot Erdélynek című politikai keretprogramot, a párt működési szabályzatát, az önkormányzati választásokra szóló cselekvési tervet. Az elhangzott beszédek többnyire az építkezésről, az új párt előtt álló kihívásokról, az Erdély-központú politizálásról szóltak, a politikai ellenfelek bírálata majdhogynem teljes mértékben hiányzott. A rendezvényt, az új alakulatot videoüzenetben köszöntötte Orbán Vik­tor, Magyarország miniszterelnöke, az eseményen jelen volt a magyar kormány és a Fidesz–KDNP több képviselője.

Politikai rendszerváltozást
Papp Előd házigazdai minőségben köszöntötte a résztvevőket, meghívottakat. Az eseményen jelen volt közel száz helyi EMNP-szervezet küldötte, képviseltették magukat a magyarországi parlamenti pártok – a Fidesz–KDNP, az LMP, a Jobbik, a szervezők nem hívták meg az MSZP-t –, eljöttek vagy videoüzenetet küldtek a határon túli magyar pártok vezetői. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke történelminek minősítette az első küldöttgyűlés napját. Tőkés László az EMNP védnökeként tartott beszédében a népszámlálás adataira kitérve figyelmeztetett: vészesen fogy az erdélyi magyarság – a folyamat leállítására összefogásra, munkára van szükség, ez erdélyiségünk lényege is, hiszen munkaszerető emberekként ismernek bennünket. Mint fogalmazott, 22 évvel 1989 után világosan látszik, hogy nem csupán a forradalmunkat lopták el, hanem szabadságunkat, a jogállamot és a demokráciát is megrövidítették Bukarestben a hatalomba visszaszivárgó utódkommunisták, valamint a velük cinkosságot vállaló politikai elitünk. A korrupciót, a népnyúzó intézkedéseket idézte fel, a demokratikus képviselet hiányát tette szóvá, majd rámutatott: Erdély ebek harmincadjára jutott, ezért új alapokra kell helyeznünk politikánkat, Erdély-központúságra van szükség, le kell szögezni, hogy szülőföldünk fontosabb, mint Bukarest – erre a munkára készül az Erdélyi Magyar Néppárt.

Orbán Viktor köszöntője
Magyarország miniszterelnöke videoüzenetében régi ismerősökként, barátokként köszöntötte Tőkést és a küldöttgyűlés tagjait. Régi, nagy, beteljesületlen álmok kötnek össze bennünket, mint az autonómia, az egész Kárpát-medencére kiteljesedő kettős állampolgárság, a végrehajtás előtt álló Mikó Imre-terv – magyarázta. A Fidesz–KDNP és a magyar kormány nevében sok sikert kívánt az új pártnak, valamint azt, hogy a gyorsan változó Kárpát-medencei politikai életben, ahogyan az elmúlt esztendőben tette, a jövőben is állja meg a helyét. "Azt kívánom, hogy maradhassunk egymásnak jó bajtársai. Azt kívánom, hogy a közös álmainkból fakadó céljainkat közösen vihessük sikerre" – hangzott Orbán Viktor köszöntője.
Toró T. Tibor megbízott elnöki munkájáról számolt be, a párt­alapítás nehézségeiről beszélt – "nehéz Romániában pártot alapítani, főként, ha azt erdélyinek, magyarnak, néppártnak hívják" –, és figyelmeztetett: száz nap áll még az új párt rendelkezésére az első vizsgáig, az önkormányzati választásokig, és fél év a második próbatételig, a parlamenti voksolásig.
Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára az EMNP céltudatosságának példájából kiindulva úgy vélekedett, létezik magyar jövő Erdélyben. Az öngondoskodás képességét kiemelve fontosnak minősítette, hogy a közösségnek lehetősége legyen az önálló cselekvésre, az autonómiára.

Az új elnökség
A küldöttek ezt követően elfogadták az alakulat jelképét, a csillagot, majd megszavazták az alapszabályzatot. A párt vezető tisztségeire pályázók bemutatkozása következett: ezt rendhagyó módon, a jelöltekről készült, zenés-képes vetített bemutatók révén oldották meg. Az elnöki tisztségre egyedül pályázó Toró T. Tibor bemutatta a keretprogramot, majd a küldöttek titkos szavazáson választották meg az alakulat vezetőit.
Az elnökké választott Toró T. Tibor munkáját négy alelnök segíti: Papp Előd a székelyföldi régióért felel, Zatykó Gyula a Par­tiumiért, Gergely Balázs a közép-erdélyi régióért, Szilágyi Zsolt elnökhelyettes a kül- és nemzetpolitikáért.

Magyar–román szövetség
A délutáni ülésszak kezdete előtt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a térségben új helyzet alakult ki, éppen ezért megérett az idő arra, hogy stratégiai szövetségként értelmezzék a magyar–román kapcsolatokat. Utalt Mihai Răzvan Ungureanu Orbán Viktornak küldött levelére, melyben a román kormányfő hangsúlyozza: szoros együttműködésre törekszenek Magyarországgal. Németh szerint ez is azt jelzi: a két kormányban megvan az erre irányuló politikai akarat. Az EMNP kapcsán leszögezte: kiemelt barátsággal viszonyulnak hozzájuk, hiszen kapcsolatuk évekre nyúlik vissza, és meggyőződésük, az új alakulat hozzájárulhat ahhoz, hogy megújuljon az erdélyi magyar politika. Szerinte azt az összefogásnak kell jellemeznie, és úgy értékelte: az új RMDSZ-elnök megválasztása után az együttműködési hajlandóság is erősödött.
Tőkés László a népszámlálási adatok által tükrözött drámai fogyás kapcsán megemlítette: a Fidesz–KDNP szövetséggel és Romániával is együttműködve kell megállítani ezt a folyamatot. Utalt Victor Ponta, a román szociáldemokraták elnöke sepsiszentgyörgyi kijelentésére, miszerint ők az RMDSZ-t tekintik tárgyalópartnernek, és leszögezte: a magyarság képviselőit nem Ponta választja, hanem a közösség. Tőkés rendszerváltozást sürgetett az erdélyi magyar politikában, melyet eddig az RMDSZ – mely a posztkommunista hatalom része – meg tudott akadályozni, de az RMDSZ-t a népakarat fogja majd összesorvasztani, az EMNP megalakulása pedig a rendszerváltozás nyitánya lehet. Magyar–román kerekasztalt szorgalmazott, hangsúlyozva: addig nem tudunk a nemzeti kisebbségek számára tartós megoldást találni, amíg nem értjük meg egymást a románokkal, mint történt az Dél-Tirolban az osztrákok és olaszok között.

Dolgozni kell
A délutáni ülésszakon Bakk Miklós politológus, a programalkotó bizottság koordinátora az EMNP programjának alapelveit ismertette, Izsák Balázs SZNT-elnök reményét fejezte ki, hogy az új alakulatban partnerre találnak, és az Székelyföld területi autonómiája mellett azért is küzdeni fog, hogy Székelyföld belső anyaországgá váljék. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az oktatási-tudományos élet fellendítésére hívta fel a figyelmet, Mircea Toma reményét fejezte ki, hogy az új alakulat hozzájárulhat a "korrupció nélküli Erdély autonómiájához".
A választások eredményeinek bemutatása után színpadra vonult az elnökség, a megyei, széki vezetők, majd Németh Zsolt külügyi államtitkár szólalt fel, hangsúlyozva: az új párt feladata azon dolgozni, hogy a magyarság megálljon a zuhanásban. Biztosította az új alakulatot, hogy a magyar kormány megkülönböztetetten szoros együttműködésre törekszik velük, és arra kérte őket, szenteljenek különös figyelmet a magyar–román viszonynak, vállalják fel az autonómia-népszavazás eredményének képviseletét. Németh Zsolt egy-egy zöld nyakkendőt adott át az EMNP vezetőinek.
A több mint háromszáz küldött soraiban rengeteg volt a fiatal – ezt több felszólaló hangsúlyozta, és méltatta is –, a szintúgy nagyszámú hozzászólások során ezért egyebek mellett elhangzott: elérkezett a tettek ideje, a fiataloknak nincs huszonkét évük a várakozásra, meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit, dolgozni kell a gazdasági fellendülésért, az autonómiáért, az oktatás fejlesztéséért. A küldöttgyűlés ezt követően elfogadta a Tőkés László által javasolt határozatokat – a szlovákiai magyarsággal való szolidaritásról, a hazájukat gyalázó magyarországi politikusok Erdélyből való "jelképes kitiltásáról" –, a zárónyilatkozatot, az Európai Néppárthoz való csatlakozási szándéknyilatkozatot. A küldöttgyűlés a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult.
Este a párt elnöksége sajtótájékoztatón ismertette a következő időszak célkitűzéseit. Toró T. Tibor elmondta: verseny és együttműködés megfelelő arányára törekednek. A küldöttgyűlés által elfogadott cselekvési tervnek megfelelően a következő időszakban folytatják a szervezetépítést, jelöltjeiket felkészítik a kampányra és az önkormányzati munkára a márciusban induló Erdélyi Közszolgálati Egyetemen, szorgalmazzák az EMEF új alapokra helyezését, párbeszédet kezdeményeznek a romániai és a magyarországi parlamenti pártokkal. Bukarestben mindenkivel próbálnak tárgyalni, főleg azokkal igyekeznek kapcsolatot kiépíteni, akik számára a regionális értékek, Erdély jelent valamit, Budapesten pedig mindenkivel felveszik a kapcsolatot, leszámítva a szocialistákat.

A megtalált út
Az EMNP politikai keretprogramja A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek címet viseli. Hét fejezetben határozza meg az alakulat céljait. "Magyar politikai képviseletként az erdélyi magyarság jövőjét biztosító közjogi kereteket – a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiaformák törvény általi szavatolását – akarjuk megteremteni" – áll a programban. A megoldandó gondok között említi az elmélyült romániai demokráciadeficitet és a magas szintű korrupciót is. "A nemzetállami kormánynak való szolgai kiszolgáltatottság helyett Erdély-központú politizálást akarunk folytatni" – áll a dokumentumban. A legfontosabbnak tekintett értékek a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia. Az államreform sarkalatos elemeit rögzítő fejezetben az EMNP a túlsúlyos bürokrácia leépítését és a legmélyebb szintekre kiterjedő regionalizációt hangsúlyozza. Az erdélyi régiókról szóló programrész a Székelyföldet önálló történelmi és kulturális hagyományai alapján sajátos jogállású önkormányzati jogkörökkel ruházná fel, a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára biztosítaná a kulturális autonómiát. A keretprogram egységes magyar nemzeti külpolitikáról tesz említést, melynek elsődleges feladata, hogy kedvező környezetet alakítson ki a nemzetközi közvéleményben az autonómiaprogram számára. A kormányzati szerepvállalásról pedig kijelenti: csak szigorúan betartott koalíciós programok alapján tartja elképzelhetőnek, de a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politikát fontosabbnak tekinti a hatalomban való öncélú részvételnél.