A kereskedői tanfolyamra a kolozsvári székhelyű Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezdeményezéseként kerül sor a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2007–2013 támogatásával – tudtuk meg Mágori Istvántól, a projekt háromszéki felelősétől.
Azt is közölte, hogy a három hónapos tanfolyam 2012. január–április között zajlik kereskedelmi dolgozó szakmában. 28-an vesznek részt: romák és munkanélküli, szociális segélyben részesülő vagy többgyermekes családból származó magyarok. Gelencéről még két roma lány vesz részt hat hónapos férfi-odrász, női fodrász, manikűr-pedikűr tanfolyamon Sepsiszentgyörgyön, három zabolai és egy nagyborosnyói, szintén cigány származású személlyel együtt.
Gelencén hetente tartják a képzést a Jancsó Benedek-iskolában. Borcsa Sándor, a gelencei ezerkétszáz fős roma közösség vezetője, a roma párt önkormányzati képviselője feleségével, két fiával és a menyével együtt végzi a tanfolyamot. Érdeklődésünkre elmondta: Mágori István házról házra járt, és kikérte a romák véleménylét, hogy milyen tanfolyamot indítsanak Gelencén. A cigányok döntöttek a kereskedelem mellett. A résztvevők harminc százaléka roma, a többi magyar. Ennek az a magyarázata, hogy amikor összeírták a jelentkezőket, a cigányok egy része vagy nem értesült róla, vagy nem tartózkodott otthon, ezért a helyeket magyarokkal pótolták fel. A tanfolyam a romáknak szól – hangsúlyozta –, ezt tudja meg mindenki. Nincs hiányzás, a tanfolyam résztvevői rendszeresen járnak órákra, jegyzeteket készítenek, hiszen április végén vizsgázniuk kell. Üzletvezetésre tanítja meg a résztvevőket. Arra a kérdésünkre, lát-e esélyt arra, hogy a tanfolyam elvégzése után munkahelyet kapjanak, a válasz bizonytalan volt, a Borcsa család távlatilag a saját portáján élelmiszerüzletet szeretne nyitni, és ha megvan a kereskedői oklevelük, nem kell idegent alkalmazniuk, ők maguk lesznek az elárusítók.
Borcsa Sándor azt is elmondta, hogy a gelencei cigányok kilencvenkilenc százaléka munkanélküli, ezért kénytelenek külföldön keresni a megélhetést. A lényeg az, hogy a külföldön megkeresett pénzt itthon költik el, takaros házakat építenek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.