Az előzetes eredmények alapján a szavazók 63,75 százaléka adta voksát az orosz kormányfőre, ami több mint 45 millió voksot jelent. A jelöltek közül egyedül a 17,19 százalékkal második helyen végző Gennagyij Zjuganov nem gratulált Putyin győzelméhez, a kommunista párt vezetője szerint a választás törvénytelen volt.

Nemzetközi megfigyelők szerint is komoly problémák voltak az orosz elnökválasztás tisztaságával; a magyar alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter, aki szintén megfigyelőként volt jelen, úgy fogalmazott: a választás szabad volt, de tisztasága megkérdőjelezhető több esetben. A nemzetközi megfigyelők megállapításaiban ugyanakkor nem szerepelt olyan állítás, mint az orosz független megfigyelőkében, akik szerint nagy tömegben fordult elő a többszöri szavazás.
Vlagyimir Putyin tárgyalni hívta legyőzött ellenfeleit; a találkozóról csak a kommunista párt elnöke, Zjuganov hiányzott. A Rosszija 24 hírtelevízió által utólag közvetített beszélgetésben az orosz kormányfő kijelentette: utasítani fogja a központi választási bizottság elnökét, hogy a testület ellenőrizzen minden értesülést a szavazás során történt állítólagos visszaélésekről.
Jerzy Buzek szerint, az ukrán–uniós kapcsolatokhoz hasonlóan felül kell vizsgálni az orosz–uniós viszonyokat is. Az Európai Parlament volt lengyel elnöke kiemelte, hogy Mihail Hodorkovszkij oroszországi pere hasonlított Julija Timosenkóéhoz. Szerinte az ukrán ügyekben jogosan kritikus Európai Uniónak Oroszországgal szemben is hasonlóan kellene fellépnie, mert a nem demokratikus országban "a választások elejétől kezdve igazságtalanok voltak".
Az orosz és a nemzetközi sajtó is nagy teret szentelt Vlagyimir Putyin győzelmének. Az elnökválasztást megnyerte, legitimitását azonban elveszítheti az orosz kormányfő – véli a Vedomosztyi orosz lap. A Novije Izvesztyija kommentárja szerint az ellenzék, amely nem akarta Putyin visszatérését a Kremlbe, szintén ünnepelhet, mert Putyinnak ettől kezdve figyelembe kell vennie a kisebbség véleményét is. Az Izvesztyija arról írt, hogy az eddigi kormányfő az utolsó hitelét használja. A kormány lapja, a Rosszijszkaja Gazeta szerkesztőségi cikke szerint az elnökválasztás Orosz­országban az igazság pillanata volt.
A Financial Times szerkesztőségi kommentárjában azt írta: alig néhány hónappal ezelőtt is még az volt az általános feltételezés, hogy Putyin két periódusra is visszatérhet az államfői tisztségbe, azonban a vasárnapi elnökválasztás minden valószínűség szerint Putyin utolsó elnöki mandátumának és a Putyin-korszak végének kezdetét jelzi. A londoni gazdasági-politikai napilap szerint még az is nagy kérdés, Putyin a most kezdődő elnöki időszak teljes hat évét kitölti-e. A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) kommentárja szerint hosszú még az út Orosz­ország számára a demokráciába való átmenet felé. A lap feltételezése szerint Putyintól újabb orosz elnöki megbízatása során a "Nagy Orosz­ország" nacionalista irányvonalának követése várható. A Die Welt német konzervatív lap szerint előfordulhat, hogy a Putyin győzelmével végződött elnökválasztás valójában a Putyin-rendszer végének kezdetét jelenti. A német liberális Der Tagesspiegel megállapította: "Oroszor­szág erős embere, aki egykor a stabilitás garanciája volt, gyenge államfővé vált, aki veszélyeztetve érzi magát, és már nem érti saját országát". A Finan­cial Times Deutsch­land német üzleti lap kifejtette: első látásra úgy tűnik, minden marad a régiben, ugyanakkor feltűntek az átalakulás jelei is, a világ legnagyobb országában láthatóan formálódik egy fiatal, dinamikus és a nyugati világ értékrendjével átitatott középréteg, amely már nem kívánja átengedni a gazdasági és politikai hatalmat egy szűk csoportnak a Kremlben. A Die Presse szerint Putyinnak keresnie kell a kompromisszumokat, ha kormányozni akar, hiszen fél évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna a civil társadalmi megmozdulás. A liberális Der Standard a választásról szóló tudósításában úgy vélekedett, az oroszoknak maguknak kell kivívniuk a nagyobb demokráciát és nagyobb hatalommegosztást. A La Repubblica "félhatalmú cárnak" nevezte az új orosz elnököt, a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap szerint kialudt a négy éven át tartó remény, hogy Orosz­ország megszabadulhat a korlátlan hatalommal uralt ország címkéjétől.