Egyetlenegy tanút, az előző tárgyaláson az előtérben felejtett Szarvadi Józsefet hallgatták ki tegnap a kenőpénz elfogadásával vádolt kézdivásárhelyi polgármester, Rácz Károly perében.
Sok kérdést nem tettek fel: előbb azt vették jegyőzkönyvbe, hogy 2010-ben – amikor a vád alapjául szolgáló pénzösszeg gazdát cserélt – Szarvadi alpolgármesterként tevékenykedett, most pedig egy magáncégnél dolgozik. A történtekről annyit tud, hogy valóban Áda József cége szállított a városnak építőanyagot, és hogy az önkormányzat tetemes – 900 000 lejes – adósságot halmozott fel, erről ő maga is többször beszélt Ádával telefonon. Törleszteni nem tudtak, mert a pénz mindig kevés volt – a cégek kifizetésének sorrendjéről azonban a polgármester döntött, erről vele sem közölt semmit. Azt nem tudja, hogy barátok voltak-e Ádával (aki később feljelentette Ráczot), "ezt csak ők tudhatják", de egyszer biztos ellátogattak a vállalkozó besenyői nyaralójába. Az ügyvéd arról érdeklődött, hogy amikor Áda a versenytárgyalást megnyerte, történt-e szabálytalanság, érezhető volt-e valamilyen nyomás: Szarvadi szerint nem. Végül megerősítette: természetesen fenntartja a nyomozás során rögzített vallomását, nem kíván másítani rajta.
Ezek után Dumitrache Adina Pretoria bírónő és Adam Ioan ügyvéd a következő – április 2-ára kitűzött – tárgyalás tanúinak névsorát vitatta meg. Az indoklások és magyarázatok után az ügyvéd által javasoltak közül Marti Áron, Rácz Enikő, Iulian Horaţiu, Rettegi János és Török Barna kihallgatását tartotta indokoltnak a bírónő, és egyszerre idézteti be mindannyiukat.
Perrel a titok ellen
Mivel több mint három hónap után sem kapta meg Rácz Károly polgármestertől az általa kért információkat – a bukaresti Eduard Predescu ügyvéd három és fél éves tevékenységével és javadalmazásával kapcsolatos dokumentumok másolatát –, István Zoltán a bírósághoz folyamodott. A kézdivásárhelyi önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője Dezső Csongor Attila ügyvéddel közösen állította össze azt az iratcsomót, amellyel a városatya március 2-án a közigazgatási bírósághoz fordult annak érdekében, hogy peres úton jusson hozzá az általa kért adatokhoz. Véleménye szerint a közpénzekből javadalmazott ügyvéd tiszteletdíja nem lehet "hadititok". (Iochom)