Százötven éve született, jövőben lesz száz éve korán bekövetkezett halálának – ezért a 2012. és a 2013. esztendőt Gödri Ferenc-emlékévnek nyilvánítja Sepsiszentgyörgy városvezetése – jelentette be Antal Árpád polgármester.
Az igazságtalanul elfelejtett városépítőről keveset tudnak a mai sepsiszentgyörgyiek, az emlékévek alatt szervezett rendezvények célja jobban megismertetni azt a néhai polgármestert, ki tizennyolc év alatt nagyon sokat tett városáért.
Gödri Ferenc 1862. október 3-án született Sepsiszentgyörgyön, idén születésnapján tudományos konferenciát szerveznek életéről, munkásságáról. Továbbá, ha az önkormányzat elfogadja, Gödri Ferenc városfejlesztési tervet készítenek a 2012–2020-as időszakra (az Európai Unió következő költségvetési ciklusához igazítva), a fejlesztéseket, közösségi programokat Gödri Ferenc nevéhez kötnénk – ismertette Antal Árpád. Szobrot is állít a város, a Székely Nemzeti Múzeumban található egy Gödri Ferenc-mellszobor, azt az idén felújítandó polgármesteri hivatal épületében helyeznék el, jövőben pedig kettős – Gödri Ferenc – Pótsa József, Háromszék főispánja – egész alakos szobrot avatnának, előbbit a város, utóbbit a megyei tanács finanszírozná.
Gödri Ferencet a város másik nagy polgármestere, Császár Bálint hívta haza, miután Budapesten befejezte jogi tanulmányait. Császár Bálint halálát követően tizennyolc évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere, emellett többek közt vezető főgondnoka a református egyháznak; tanácsosa és tanácsbírája a Sepsi református egyházmegyének; tagja a Székely Mikó Kollégium elöljáróságának; főjegyző; elnöke az elemi iskolák gondnokságának; tagja a polgári iskolák gondnokságának és a tanítóképző intézet felügyelő bizottságának; tagja a Székely Nemzeti Múzeum igazgató választmányának. Céljául tűzte ki egy modern, a civilizáció minden vívmányával ellátott város kiépítését, hivatalban töltött évei alatt épült meg például a Bérpalota (a mai polgármesteri hivatal), bővült a vasútállomás és épült meg a csíki vasútvonal, ő szerezte meg a dohánygyár létesítési jogát, ez idő alatt nyílt meg az első székelyföldi állandó színpad, létesült az állami elemi fiú- és leányiskola, állami tanítóképző intézet, kezdték meg a Székely Nemzeti Múzeum építését, de az ő nevéhez köthető számos utca rendezésének, szabályozásának, csatornázásának megvalósítása, új hidak építése, vízvezeték kiépítése, új közvágóhíd, állandó méntelep létesítése, a villanyvilágítás bevezetése, ő kezdeményezte járdák építését a város összes utcáján, polgármestersége alatt egyesült Szemerja az anyavárossal, és nem utolsósorban ő tervezte az I. Ferenc József király által 1897-ben adományozott új, nemesi címert Sepsiszentgyörgynek.
