A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében díszelőadás keretében adták át szombat este az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2011-es évi Gábor Áron-díját.
Az SZNT által alapított Gábor Áron-díjat azok kapják, akik az adott évben a legtöbbet tették a szervezet kizárólagos célja, Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében.
Az SZNT küldöttsége 2010. szeptember 15-én tanácskozott a magyar delegáció tagjaival, akik vállalták, hogy támogatják és képviselik az Európa Tanácsban Székelyföld autonómiatörekvését. Az azt követő ülésszakokon a magyar delegáció minden alkalmat kihasznált, hogy Székelyföldre terelje a figyelmet, a közgyűlés pedig megismerje a székelyek jogos és az Európa Tanács dokumentumaival is összhangban levő törekvését. A legjelentősebb megvalósítást, az igazi áttörést a 2011/1832. számú határozat jelentette, amely magyar kezdeményezésre tette a tagállamok feladatává az autonómia szavatolását az önrendelkezési jog biztosítása érdekében.
Laudációjában Izsák Balázs, az SZNT elnöke úgy fogalmazott: míg Gábor Áron annak idején harangokból öntött ágyút, addig nekünk most az ágyúkból kell harangot öntenünk, hogy azok hirdessék a székelység autonómiaküzdelmének jogosságát és töretlenségét.
A küldöttség 14 tagjából 12-en jelentek meg Marosvásárhelyen, ahol immár másodszor rendezték a Gábor Áron-díj átadó ünnepségét a Székely Vértanúk emléknapján. A delegáció vezetője, Braun Márton hangsúlyozta valamennyi magyar parlamenti párt képviselőjének aktív részvételét a munkában, illetve hogy az autonómiaigény egybecseng a magyar állam és a magyar nemzet egységes akaratával, egybevág a többi európai nemzettel közösen vállalt értékekkel. "Amit önök kérnek, a nemzeti önrendelkezés, megalapozott és jogszerű" – jelentette ki Braun Márton.
A vártnál kisebb érdeklődői létszám, viszont annál több rendőr és csendőr jelenlétében rendezett megemlékezésen több küldöttség is koszorúkat helyezett el a Székely Vértanúk postaréti emlékművénél, ahol 1854-ben ezen a napon végezték ki a Makk-féle összeesküvés székely tagjait: bágyi Török Jánost, martonosi Gálfi Mihályt, nagyváradi Horváth Károlyt. Az emlékműn szereplő Jókai Mór-idézet szerint a cél, amelyért a mártírok életüket adták, a "törvényes, szabad és független nemzeti állás." Az SZNT nyolc éve kezdődött tevékenységének fókuszában a Székelyföld "törvényes, szabad és független nemzeti állásának" a területi autonómia intézményei révén való 21. századi megvalósítása áll.
Tíz-húsz év alatt megvalósítható
Kalmár Ferenc, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, aki szombaton megkapta az SZNT Gábor Áron-díját, azt nyilatkozta, hogy Romániában az autonómia 10–20 éven belül valósággá válhat. "A román politikai elit egy része jelen pillanatban gyanakodva figyeli ezeket a dolgokat, de ha megfigyeljük Románia történelmét, láthatjuk, a román politikai elit mindig nyitott volt az új elképzelésekre, amelyek jöttek, és előrevitték az országot. Én úgy gondolom, jelenleg Európában csak együttműködéssel és partnerséggel tudjuk leküzdeni a létező és eljövő problémákat. Hatalmasak a demográfiai problémák, nagyon nagyok a bevándorlási gondok. Mindezzel csak partnerségben, együttműködéssel tudunk megbirkózni, és úgy gondolom, a román politikai elit nyitott lesz a Nyugat-Európából érkező új ötletekre, köztük az autonómiára" – mondotta Kalmár.
A magyar küldöttség másik tagja, Gaudi-Nagy Tamás elmondta, azt várja a román államtól, ültesse életbe a 2011/1832-es határozatot, amelyet Kalmárral közösen terjesztettek be, és amelyet elfogadott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének túlnyomó többsége. "A 2011/1832-es határozat előírja az EU-s tagállamoknak, köztük Romániának, hogy a területén élő őshonos kisebbségek számára – itt a magyar közösségre utalok – meg kell adniuk az autonómiát, ha egyértelműen megfogalmazódik az erre vonatkozó igény. (...) A területi autonómia lehetőség az összes etnikai, etnikumközi probléma megoldására, és nagy lehetőség a gazdasági fejlődésre. Az SZNT autonómiastatútumának törvényes formát kellene adni, hogy biztosíthassa a székelység és egész Románia virágzását" – mondotta Gaudi. Kifejtette azt is, hogy ellenkező esetben "Románia elég elfogadhatatlan jelenség lesz az európai szalonban", azaz "olyan ország, amelyet nem lehet komolyan venni".
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.