Igazán akkor lepődne meg az ember ebben az országban, ha román fiatalok azért tüntetnének, hogy a kormány, az állam tartsa tiszteletben a kisebbség jogát, létesítsen számukra iskolát, egyetemet, ismerje el a különbözőséghez való jogukat. De e csodára a jelek szerint még évtizedekig nem számíthatunk.
Marosvásárhelyről azt mondják, amolyan frontváros. Az egykori Székelyvásárhelyen ma már több román él, mint magyar, két mandátum óta övék a polgármesteri szék, s ha nem jön meg az RMDSZ esze, Dorin Florea ismét győzhet. És 1962 óta, mikor is suttyomban kétnyelvűvé tették az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az oktatást, egyre jobban kiszorul mind a magyar diákság, mind a tanári kar az intézetből, bizonyítékaként annak, hogy nemcsak hagymakupolás honfoglalás folyik Erdély-szerte, de módszeresen, alaposan kidolgozott terv szerint foglalják el szellemi fellegvárainkat is.
A tanügyi törvény egy éve és egy hónapja életbe lépett, és biztosított lehetőséget az erdélyi magyarságnak, hogy három állami egyetemen anyanyelvén tanulhasson – a kolozsvári Babeş–Bolyain, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen és az orvosin. Ez utóbbin megvalósíthatatlannak tűnik a törvény alkalmazása, mert a román diákokat és tanárokat váratlanul mérhetetlen testvériségi érzelem öntötte el, skandálják is, hogy együtt kell maradniuk, és éltetik az autonómiát, igaz, csak az egyetemit. A bukaresti nagyokosok meg nevetséges módon attól rettegnek, mi lesz velük, ha ne adj isten, magyarul tanuló orvos kezébe kerülnek. És eddig csak egyetlen magyar diáklány magyarázta el, hogy könnyebben tanul anyanyelvén. Közhely a pedagógiában – mégsem hallottak róla –, hogy az anyanyelven szerzett tudás vésődik legmélyebben tudatunkba, s ad biztos ismereteket. Az idegen nyelvet bármikor meg lehet tanulni, s könnyedén át is lehet fordítani bármit, amiről pontos tudásunk van. Ezért kellene óvodától egyetemig anyanyelven tanulni.
És most szidják, mint a bokrot az RMDSZ-t, politikai zsarolással vádolják, csúfondárosan emlegetik, hogy valójában ők vezetik Romániát.
Mi legalább ismerjük el, az RMDSZ ezúttal helyesen cselekedett. Most kellett ezt a kormányhatározat-tervezetet kicsikarnia, mert most állt neki a zászló. Jobb lett volna, ha a Hivatalos Közlönyben is közlik, de úgy látszik, arra már nem futotta erejükből.
Sajnos, a végkifejletet ebben a pillanatban nem lehet megjósolni. Megeshet, különféle manipulációkkal nyakát szegik a kormányhatározat-tervezetnek. És az RMDSZ-nek, ha már beállt a táncba, akkor ropnia is kell.
