Dr. Boldizsár Ildikó magyarországi meseterapeuta tegnap délután a Bod Péter Megyei Könyvtárban a mese gyógyító erejéről beszélt a telt házas érdeklődő közönségnek.
A Tipetupa Egyesület meghívottja beszélt arról a folyamatról, amelynek során saját gyermekén keresztül felfedezte a mesék gyógyító erejét, s amelyet saját módszerré alakított. Mintegy 2000 mesefajtával dolgozik, személyre és helyzetre szabottan. Ez nem dicsőség, mint mondta, hanem az emberiség szégyene, hogy annyira elfelejtettük az őseinktől örökölt, évszázadokon át a szájhagyomány által megőrzött népmesei tudást, melynek megtartó ereje volt, és most kibillenve lelki egyensúlyukból, a gyerekeknek szükségük van meseterápiára. Régebb a mese a felnőttek műfaja volt, csak a 20. században vették át a gyermekek. A meséléshez sok bátorság, tudás és életbölcsesség kell, melyet a mesélő saját élettapasztalatán keresztül ad elő. Nem lehet csak megtanulni, hanem a szív mélyéből kell előhívni. De megéri, mert ha megtanulunk belső képességeinkkel dolgozni, azok nyomán öröm, szabadságérzés, döntőképesség, boldogságérzet szabadul fel. A gyógyulásra pedig nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is szükségük van.
