Vízjég lehet a Merkúr sarkvidékein, erre utalnak a NASA űrszondája, a Messenger által készített felvételek – olvasható a BBC hírei között.
A Messenger a második űrszonda, amely a Naprendszer legkisebb és legbelsőbb bolygójáról, a Merkúrról készít felvételeket. Az első az ugyancsak amerikai Mariner–10 volt, amely 1974–1975-ben háromszor közelítette meg a bolygót, de felszínének csupán 45 százalékát tudta megfigyelni. További adatokat nyertek a 2004 augusztusában indított Messengernek köszönhetően, amely néhányszor elrepült a Merkúr mellett, míg 2011. március 18-án a bolygó körüli pályára állt. Az űrszonda 12 óránként kerüli meg a bolygót 200 kilométeres minimális magasságban, s hét kis műszerével lefényképezi annak egész felületét, tanulmányozza a mágneses teret, a légkört és a planéta szerkezetét.
A Naphoz való közelség okán a Merkúr felszínén a hőmérséklet eléri a 400 Celsius-fokot, ugyanakkor a pólusokon lévő kráterek némelyike állandó árnyékban van, "fagycsapdaként" működve. Az 1990-es években földi telepítésű rádióteleszkópokkal észlelték először, hogy a Merkúr sarkvidékei visszaverik a radarhullámokat, ami a jég jelenlétére utal.
A Messenger űrszonda most kimutatta, hogy ezek az úgynevezett radarfényes területek, ahonnan jobban visszaverődtek a rádióhullámok, az árnyékban lévő kráterekkel esnek egybe. "Mindeddig nem voltak olyan felvételeink a felszínről, amelyeken azonosíthattuk volna, hogy hol helyezkednek el ezek a radarfényes foltok" – hangsúlyozta Nancy Chabot, a John Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának kutatója.
A tudósok az Arecibói Obszervatórium által a radarfényes foltokról összegyűjtött adatokat "rávetítették" a Messenger kettős képfelvevő rendszerével (MDIS) készített felvételekre. "A MDIS-felvételek tanúsága szerint a Déli-sarkon a radarfényes területek az örök árnyékban lévő kráterekben találhatók" – magyarázta Nancy Chabot, hozzátéve, hogy az Északi-sarkon is csak a leárnyékolt területeken fedezhetők fel radarfényes foltok, ami a vízjég-hipotézist erősíti. Ugyanakkor, mint Nancy Chabot kiemelte, még nem lehet beszélni szilárd bizonyítékokról. Sok kráter esetében a jég megmaradásához arra lenne szükség, hogy egy 10–20 centiméteres szigetelő üledékréteg borítsa.
A Messenger-projektben részt vevő tudósok a Science Expressben közöltek tanulmányt arról, hogy a Merkúr történetének jelentős részében geológiailag aktív volt. Az űrszonda által gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a bolygó felszínén lévő becsapódási kráterek kialakulásuk után "eltorzultak" valamilyen geológiai folyamat miatt. A Messenger-program tudósai felvázolták a Merkúr belső szerkezetére vonatkozó új modellt is, amely szerint a bolygó hatalmas magját vasszulfid burok veszi körbe, hasonló struktúrát még egyetlen másik bolygónál sem észleltek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
