A Gyulafehérvári Caritasnál 2011-ben létrejött a Cigány­kerék Táncegyüttes, melynek tagjai a Néri Szent Fülöp Ál­talános Iskola V–VIII. osztályos tanulói. "Szerettünk volna olyan tevékenységet szervezni, amely közel áll a roma gyerekek lelkéhez, ugyanakkor mégis tanulnak, fejlődnek általa. Ezt a zene, a tánc nyelvén keresztül láttuk megvalósíthatónak. A táncoktatás bevezetésének elsődleges célja nem a már otthonról hozott táncismerettel való fellépés volt, hanem más népek táncainak megismerése, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek más kultúrákhoz. Így kezdődtek el például a táncpróbák a felcsíki tánc oktatásával" – mesélte Juhász Judit.

...és a nagyvilágban
A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes egykori koreográfusa, Orza Călin behatóan tanulmányozta az őrkői közösség tánchagyományát, általa Magyarországra is eljutott a helybéliek tánca. A budapesti Magyar Táncművészeti Főiskolán ebből írta szakdolgozatát, jelenleg könyvet ír a Kovászna megyei, kiemelten az őrkői cigányság táncéletéről. A Magyar Állami Népi Együttesnél, ahol jelenleg is koreografál, őrkői táncokat is tanít. Az évtizedek óta tartó személyes kapcsolat mérföldköveiről mesélt.
Orza Călin: 1997-ben, az akkor alakuló Expe­ridance magyarországi hivatásos néptáncegyüttes vezetőjének meghívottjaként többnapos őrkői táncképzést tartottam. Az akkor és később betanított őrkői táncmotívumok mindmáig visszaköszönnek az Ex­peridance műsoraiban. Két évvel később elindult a Kommandói Cigány Folklór Tábor, amelynek társszervezője Deák Gyula. Majd következett a Fekete gyöngyök című műsor a budapesti Honvéd Tánc­színháznál, amelyben a Kárpát-medencei cigány folklórt dolgoztuk fel. 2008-ban egy észak-amerikai turnén és azt követő tíznapos tánctáborban népszerűsítettük a cigány táncokat. 2010–11-ben a budapesti Duna Művészegyüttes is megismerkedett az őrkői táncokkal, amelyeket a Feketetó című műsorhoz tanultak be. Minden évben a Budapesti Táncház­ta­lálkozón az Ínyenc Táncház programján őrkői táncokkal ismertetik meg az érdeklődőket.

Molnár József