Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Ma­gyar Állattenyésztők Szövetsé­gének ügyvezető igazgatója az anyaországi egyesületi életről tartott előadást. Az érdekek összehangolása, az egységes érdekképviselet végett 28 szakmai szervezet csatlakozott a szövetséghez. A tagok között találhatók a különböző haszonállatokat tenyésztők egyesületei. A szarvasmarha-egyesületek a fajták mentén alakultak ki, olyan is akad, amely két vagy több fajta tenyésztőit tömöríti. A húsmarhaágazatban többtípusú támogatás igényelhető: anyatehénre, hízóbikára, tartásra, extenzifikációra, vérvizsgálatok hatósági díjára, állati hulla elszállítására, törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatra.
Jancsó István, a Charolais Te­nyésztők Egyesületének elnöke a fajta magyarországi történetét, az egyesület munkáját ismertette. A magyar húsmarhaprogram a 70-es évek elején indult az állami gazdaságokban. Ekkor importálták az első vemhes húsfajta üszőket, azóta nemesítik, javítják tulajdonságaikat. Az egyesületet 1992-ben alapították, tagjainak száma 133. Tenyészetenként az anyatehenek száma átlagban 77 egyed, vannak olyan gazdaságok is, ahol a tiszta fajtájú anyatehenek száma meghaladja a 400-at. Ország­szinten a charolais anyatehenek száma megközelíti a tízezret. Az egyesület feladata a tenyésztési programok kidolgozása, törzskönyvvezetés, tenyésztési és termelési adatok gyűjtése, szakelemzések végzése a gyarapodásról, a termelékenységről, a termelés minőségéről. Származási igazolásokat, pedigréket ad ki, minősíti a tenyészeteket, tenyészértéket számít, nyilvántartási programot üzemeltet, megszervezi a tenyészállatok saját teljesítményvizsgálatát. Tenyészbika-árveréseket szervez, tanfolyamokat indít a tagoknak, szaktanácsokat ad, segíti a tagok tenyész- és vágóállatainak értékesítését. Jó partneri kapcsolatokat ápolnak a háromszéki mezőgazdasági igazgatósággal, egyesületekkel. Áp­rilis végéig Háromszékre érkezik a tőlük vásárolt hatvan tiszta fajtájú charolais üsző és egy tenyészbika, melyet az almási egyesület használ keresztezésekre.
Pascal Potart franciaországi charolais-küllembíráló és -tenyésztő a fajta értékmérő tulajdonságairól tartott előadást. Kiemelte: a világon ez a legelterjedtebb húshasznú fajta, csak náluk közel négymilliót tartanak. A tehenek átlagsúlya 700 és 1200 kg közötti, a bikák elérik az 1600 kilót is. Nagyon jól hasznosítja a legelőt. Napi súlygyarapodása hízóra fogva átlagosan 1,7–1,8 kg, intenzív körülmények között akár 3 kg. A szakember időszerűnek látja egy átfogó húsmarhaprogram romániai elindítását.
Dr. Póti Péter, a Szent István Egyetem tanszékvezető tanára a hereford fajtáról, dr. Domokos Zol­tán, a Magyar Charolais Tenyész­tők Egyesü­le­tének ügyvezetője az egyesület munkájáról, Bujdosó Már­ton charolais-tenyésztő a fajta tartási technológiájáról, Eliás Dá­vid a húshasznú fajták általános takarmányozásáról értekezett.
Gilles Lequeux, a francia limousin-egyesület szakembere e másik híres fajtáról tartott előadást. A fajta létszáma Franciaországban nő, a 70-es évekbeli 400 ezerről mára 1,1 millióra emelkedett. A fajta előnyei: a jó borjúnevelő képesség, a tartási viszonyokhoz való kiváló alkalmazkodóképesség, a könnyű ellések részaránya, a megtermelt hús kiváló minősége, vágásnál a magas húskitermelési arány.
Az önkormányzat épületének szomszédságában kiállították a bemutatott húshasznú fajtákat, majd a gazdanap résztvevői a fehér-kék belga fajtájú, 500 kilós, nyárson sült bikát is megkóstolhatták.