Székelyföld autonómiája Magyarország hathatós támogatása nélkül nem valósítható meg – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke tegnap a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt.
Szerinte Magyarország szerepe nem a nyomásgyakorlás, két uniós tagállamnak egy ilyen kérdést együttműködés tárgyának kell tekintenie, de meggyőződése, hogy a magyar kormány támogatja a törekvést, minden lépésüknél ebből indulnak ki. Izsák Balázs leszögezte: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását, sőt, Romániának érdeke is lehet. Kitért arra is, hogy az autonómia iránt elkötelezett önkormányzatokat szeretnének Székelyföldön, és ebben az SZNT-nek is van feladata: meg kell értetni a székely falvak, városok vezetőivel és közösségükkel, hogy a felelősségük a közvilágításnál nem áll meg. Reményének adott hangot, hogy az önkormányzati választások után olyan testületek alakulnak, amelyek ebben hajlandóak szerepet vállalni. Szólt arról is, hogy az SZNT-nek nemzetközi fórumokon is meg kell jelenítenie az érdekeit, önálló székely diplomáciát kell felépíteni; az anyaország segítségére ebben is számítanak. Az SZNT megalakulása óta eltelt időszak fontos eredményének nevezte, hogy a politikai közbeszédbe beemelték Székelyföldet és autonómiáját mint közösségi célt. Még ha elutasító módon is, de beszélnek róla Romániában – mutatott rá. Hangsúlyozta: a tanács nem politikai párt, de "ez nem jelent politikán kívüliséget". Potápi Árpád, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a székely autonómia kérdése nemcsak a székelyeken múlik, az egyik színtér Székelyföld, és további színtér Bukarest, Budapest, valamint Európa és az Európai Unió. Ugyanakkor, ha az SZNT továbbra is ilyen hatékonyan képviseli ezt az ügyet, akkor az autonómia kérdése a továbbiakban nem kerülhető meg – értékelte, hozzátéve: számukra az egyetlen elfogadható eredmény a területi autonómia. Csóti György (Fidesz) szerint ez az egész nemzet ügye, nemcsak az anyaországé. "Együtt kell harcolni a különböző autonómiaformákért, csak az egységes fellépésnek van esélye Európában" – jelentette ki. A szintén fideszes Hoppál Péter reményt látott arra, hogy az autonómia öt-nyolc éven belül megvalósulhat. Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke azt mondta, egy kérdés van: tudnak-e közös hangon szólni, felsorakozik-e zászlajuk mögé az egész nemzet vagy sem. Reményének adott hangot, hogy ez a kérdés nem lesz a politika játszótere a választási időszakban. Kalmár Ferenc (KDNP) kiemelte, hogy az SZNT a politikai küzdőtér fölé emelkedett, ezt a modellt kellene követni más külhoni területeken és a szórványban is. Az autonómia megvalósulására tíz-húsz éven belül mindenképpen lát esélyt – mondta –, jó felvetésnek tartva, hogy a román külügyi bizottsággal közösen tanácskozzanak erről a kérdésről. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki vendégként volt jelen a bizottság ülésén, úgy vélte: akár egy-két éven belül dűlőre lehet vinni az autonómia ügyét. A magyar diplomáciának határozott stratégiával, nemzetközi fórumokon és Romániával folytatott kétoldalú tárgyalásokon "ki kell kényszerítenie ezt az autonómiaformát". Frakciótársa, Szávay István azt hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nem tekintik pártügynek, és örömét fejezte ki, hogy az autonómiatörekvések támogatását illetően nagyjából egyetértés van a parlamenti pártok között. Kifogásolta ugyanakkor, hogy nem látják a konkrét tettekben megnyilvánuló cselekvést a kormány, illetve a kormánypártok részéről.
