Szélesebb körű hallgatóság előtt is hasznos lett volna elmondani, hogy mik a buktatói megyeszerte táj- és természetföldrajzi értékeink védelmének.
Így sem került gyenge talajba a mag, mert a Bölöni Farkas Sándor Általános Iskola és a különleges környezetvédelmi napra meghívott korondi középiskola felsős tanulói hallgathatták az érdekes témát, feleletet kaptak például arra, hogy miért kellett évtizedekkel ezelőtt bezárni a Bálványosi Várhegy oldalában az andezitbányát.
Felelősséggel tartozunk természeti és földtörténeti értékeink védelme iránt, pusztulásuk helyrehozhatatlan, pótolhatatlan veszteség a tudomány és mindannyiunk számára – hangzott el a bölöni megnyitón. Az elhordott tanúhegyek, a lerobbantott különleges sziklaalakzatok, a rombarlanggá vált s díszeiktől megfosztott föld alatti labirintusok, a barlangok, vizük vesztette források-borvízforrások örökre a múlté maradnak. Mennyivel szegényebbek lennénk a szentléleki Dinnyéskő, a Bodoki-havasok kőgombái (Prédikáló-kő) vagy éppen a korondi Likaskő nélkül – latolgatták a kérdést a fiatalok. Ezek az értékek nem képződnek újra, és magukkal viszik egy több százmillió éves földtörténeti múlt emlékeit, idegenforgalmi érdekességeit. Az alsórákosi bazaltoszlopok, az ősmaradványokban gazdag kövületlelőhelyek – mint amilyen az árapataki Retkes-árok – a letűnt geológiai korszakok élővilágának beszédes tanújelei. Mennyivel vagyunk szegényebbek azok nélkül a borvízforrások nélkül, melyek az utolsó fél évszázad óta vagy eltűntek vagy használhatatlanná váltak: a Korlát-pataki 2. sz. sós borvíz, az illyefalvi, felújításra váró Anna-kút, az erdővidéki Likaskő borvize, Felsőrákos összes borvízforrása, mely a szénbányászat áldozata lett?
Meg lehet számolni azokat a gyakran használt borvízkutakat, amelyek körül nem létezik a törvény által is előírt, kijelölt szigorú egészségügyi- és vízföldtani védőzóna (Bedő-borvíz az Oltfejben). A természetes gyógytényezőknél maradva bátran el lehet mondani, hogy a gelencei és ozsdolai szapropel (gyógyító tőzeg-iszap) sem szolgálja már a gyógyulni vágyó betegeket. A kőfejtés áldozata lett néhány jeles vármaradvány és régészeti lelőhely, mint Vápa vára Bükszád alatt, a szeméttengerből megmentett baróti Katica-bánya mint kövületlelőhely. Jöhetnénk közelebb is, hiszen a Sepsiszentgyörgyről Sugásfürdő felé tartó út korszerűsítése alkalmával mondhatni, szemünk láttára, kegyetlenül megsértették (részben kitermelték és elhordták) az őslénytani és régészeti lelőhelyként nyilvántartott Gémvárat.
Az ifi környezetvédők Balázsi Imre erdészmérnök vezetésével facsemetéket ültettek a bölöni gyógyvizes kezelőközpont övezetébe, megtekintették a kénes gyógyforrást, amit ivókúrára már használhatnak is helyben az igénylők. A korondi Zöldek voltak a vendégek, akik ismerik az erdővidéki tájat, környezetvédelmi gondokat. Irányítójuk Páll Krisztina biológiatanár.
