Kovács Péter elmondta: 22 évvel ezelőtt semmilyen nyelvi jog nem illette meg a kisebbségeket, mára az RMDSZ-nek 64 kis lépést sikerült megtennie a jogok érvényesítése felé, és tovább haladva elérhető, hogy a következő húsz évben a magyar regionális hivatalos nyelvvé váljon a tömbmagyarság lakta vidékeken. A Székelyföldet, illetve Bihar, Szatmár és Szilágy megye bizonyos kisrégióit említette. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy e jogok elfogadtatásához a hétszázaléknyi magyar politikus szavazata mellé legalább 43 százaléknyi román politikus szavazatára volt szükség. Hozzátette: a magyar nyelv hivatalossá tétele csakis az alkotmány módosítása által valósítható meg, de "számítunk a román politikusok szavazataira és a helyi román közösségek támogatására ebben a kérdésben is". Az RMDSZ főtitkára egyben bemutatta azt a kiadványt, amely a romániai nemzeti kisebbségek legfontosabb nyelvi jogait ismerteti közérthető és leegyszerűsített formában. Horváth István, a kisebbségkutató intézet elnöke elmondta, az általuk végzett kutatások azt mutatják, hogy ott biztosított a magyar nyelv használata a közigazgatásban, a közintézményekben, ahol a magyarság aránya 60 százalék fölötti – a törvény tehát éppen ott nem fejti ki hatását, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 20 és 40 százalék közötti, az intézményes lehetőségek sokkal korlátozottabbak.