A szocialista jelöltre mintegy 10,2 millióan, a jobboldali államfőre 9,7 millióan szavaztak, azaz a második fordulóba jutott jelöltek közötti másfél százalékos különbség mögött mintegy félmillió választó áll. A harmadik helyen végzett szélsőjobboldali Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje 6,4 millió szavazattal 17,9 százalékot kapott. A radikális Baloldali Front vezetőjének, Jean-Luc Mélenchonnak a 3,9 milliós tábora a szavazatok 11,11 százalékát jelenti. Az ötödik helyen a centrista Francois Bayrou végzett 9,11 százalékkal. A további öt jelölt viszont nem tudta átlépni a 3 százalékos küszöböt. A Zöldek jelöltje, Eva Joly 2,31, a szuverenista Nicolas Dupont-Aignan 1,79, az antikapitalista Philippe Poutou 1,15, a trockista Nathalie Arthaud 0,56 és a független Jacques Cheminade 0,25 százalékot ért el.
Marine Le Pen rekordméretű támogatottsága arra utal, hogy Sarkozy a 2007-es kampánnyal ellentétben most már nem képes elcsábítani a Nemzeti Front szavazóit, hiába képviselt kemény álláspontot az iszlámot, a bevándorlási vagy a közbiztonsági problémákat illetően. A szélsőjobboldali politikusnő ráadásul már a kampány alatt megmondta, hogy a két forduló között nem fogja felszólítani a választóit arra, hogy május 6-án a konzervatív jelöltet támogassák. Az Ifop felmérése szerint Le Pen szavazóinak legfeljebb 48 százaléka fog a jelenlegi államfőre szavazni, Francois Hollande 31 százalék támogatására számíthat, míg 21 százalék feltehetően tartózkodni fog május 6-án. Sarkozynek meg kell majd próbálnia a körülbelül 10 százalékos eredménnyel az ötödik helyen végzett centrista Francois Bayrou szavazóit is maga mellé állítania. Tábora nagyjából három részre fog oszlani: 38 százalék Sarkozyre, 32 százalék Hol­lande-ra szavaz, 30 százalék pedig tartózkodik.
Hollande számára a helyzet sokkal könnyebb, miután Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Front jelöltje és Eva Joly, a Zöldek jelöltje is már jelezte, hogy a szocialista riválist támogatja a második fordulóban. Saját táborával és Mélen­chon szavazóival Hollande jelentős győzelemre számíthat – véli Stéphane Rozes, a Cap politikai elemzőintézet vezetője.
Az ellenzéki politikus a második fordulóban is feltehetően elsősorban a leköszönő államfő népszerűtlenségének köszönheti majd eredményét, amely a teljes elnökválasztást Sarkozy-ellenes népszavazássá teheti. Sarkozy hiába beszélt a kampányban szocialista riválisa tapasztalatlanságáról és programjának hiányosságairól, ezek láthatóan nem ijesztették el a választókat. Hollande-nak ezt az irányt kell tartania. Azaz semmit nem kell tennie – véli Gérard Grunberg politológus.
Az európai sajtó szkeptikusan látja Nicolas Sarkozy újraválasztási esélyeit, ugyanakkor meglepve kommentálja a szélsőjobbra leadott szavazatok nagy számát. Számos jel utal arra, hogy a francia választók semmire sem vágynak jobban, mint a politikai feszültség mérséklődésére, és senki sem testesíti meg jobban ezt a vágyakozást, mint Francois Hollan­de – írta a Die Presse című konzervatív osztrák napilap vezércikkében. Hollande a szó szoros értelmében vett "gyengeáramú politikus", aki­nek soha nem kellett kitennie a lábát a pártműhely védettségéből. Sarkozy egy "változékony dinamó", aki Francia­ország átalakításának szándékával lépett fel, de a jelek szerint túl sokat várt honfitársaitól. Ha Hollande-ot választják a franciák a második fordulóban, akkor lejjebb kell srófolniuk elvárásaikat, mert az ő energiája nem lesz elegendő ahhoz, hogy megvédje Francia­ország helyét az európai politika vezető ligájában – vélekedett a Die Presse.
Sárközy ellen szavaztak a franciák – írja a liberális pozsonyi Sme, amely szerint ez is azt bizonyítja, hogy a radikálisok együttesen annyi szavazatot kaptak, mint a legsikeresebb jelölt. A lap úgy véli, amennyiben a második kör a tapasztalatlan és "semmilyen" Hollande-ot hozza ki győztesnek, az Párizs részéről nagyobb érdeklődést hozhat a posztkommunista országok irányába.
A "mozdulatlan" Hollande győzött, Sarkozy még remél, az igazi robbanást Marine Le Pen hozta – összegezte a választás eredményeit a Corriere della Sera olasz napilap. Az újság hangsúlyozta, az V. köztársaságban még nem fordult elő, hogy az első fordulót nem a tisztségben levő elnök nyerte volna. Az olasz sajtó az eddigi politikai rendszerrel szembeninek nevezte a francia választásokat. Az olasz újságok szerint a francia szélsőséges pártok ereje mutatja, hogy Itáliában jelenleg nem szabad választást tartani.