Kötelezettségszegési ügyek
Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé – vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Brüsszelben az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemző műhely rendezvényén.
A kormányfő elmondta: az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. Hozzátette, hogy az év elején indított eljárásokban felmerült számos kérdésben ugyanakkor sikerült megegyezni, illetve a kormány orvosolta a bizottság kifogásait. Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről Orbán Viktor azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének. Százszámra folynak ilyenek az unióban, és Magyarország messze van annak a listának a tetejétől, amely felsorolja, hogy az egyes EU-államok ellen hány témában indult eljárás – emlékeztetett. Kifejtette azt is, hogy a szerződések betartásának ezt a rendszerét jónak tartja. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokról Orbán Viktor megerősítette, Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar.
Hivatalosan is államfőjelölt
A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője tegnap benyújtotta a parlamentnek az Áder János államfővé választásához szükséges ajánlási íveket. Lázár János és Harrach Péter újságíróknak elmondta, a külföldön tartózkodó Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszteren kívül minden kormánypárti képviselő aláírta a fideszes európai parlamenti képviselő köztársasági elnökké jelölését. A házbizottság péntek reggel dönt a május 2-i államfőválasztás lebonyolításáról.
Lezárult az aláírásgyűjtés
Szlovákiában befejeződött az a kettős állampolgárság intézményének újbóli lehetővé tételéért szervezett aláírásgyűjtési akció, amelyet még tavaly szeptemberben indított el több civil aktivista támogatásával a Via Nova ICS ifjúsági szervezet. Az aláírók három követeléssel fordulnak a törvényhozáshoz. Az első pont szerint a parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie a szlovák állampolgárságról szóló törvény azon részét, amelynek alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A második pontban erkölcsi és – pénzbírság kiszabása esetén – anyagi kárpótlást, valamint a szlovák állampolgárság visszaállítását követelik, a harmadik követelés pedig azt célozza, hogy a szlovák állami szervek ne zaklassák az érintetteket.
NATO–Oroszország
A NATO és Oroszország közötti együttműködés jelentőségére, a nyitottság és a stratégiai türelem szerepére hívták fel a figyelmet a felszólalók a nemzetközi szervezet és Moszkva kapcsolatáról tartott konferencián tegnap Budapesten. Kovács István nagykövet, a magyar állandó NATO-képviselet vezetője kiemelte, a NATO és Oroszország együttműködésének lényege a nyitottság, hiszen a két fél felismerte, hogy a biztonsági kihívások – akár hagyományosak, akár új típusúak – általánosak a kalózkodástól a kábítószer-kereskedelemig. A NATO és Oroszország stratégiai partnerségi viszonyra törekszik, hiszen már nem ellenfelek állnak egymással szemben, hanem együttműködő partnerek – mutatott rá. Hozzátette: természetesen még ma is van bizalomhiány köztük, ami érthető, mert a hidegháborús éveket nem sikerült teljes egészében feldolgozni.
