Tegnap a Demokrata Liberális Párt egy képviselője és két szenátora jelentette be, hogy kilép az alakulatból, és az ellenzékhez igazol. Eugen Constantin Uricec az ellenzéki szociáldemokrata képviselőcsoportban politizál tovább, Ioan Sbîrciu szenátor a szintén ellenzéki Konzervatív Pártban folytatja tevékenységét. Ugyancsak a szociáldemokratákhoz csatlakozik Petru Filip, a szenátus alelnöke is. Mircea Duşa, a szociáldemokraták képviselőházi frakcióvezetője szerint nem kizárt, hogy a hét végéig a képviselőházban is elolvad a kormányoldal előnye.

Pénteken eldől a kormány sorsa
Tegnap este olvasták fel a parlamentben az ellenzék által beterjesztett, A zsarolható kormányt félre kell állítani című bizalmatlansági indítványt. A kormánybuktatási kezdeményezésről pénteken szavaz a törvényhozó testület. A Szociál-Liberális Szövetség múlt héten terjesztette be az indítványt, amelyben egyebek mellett azt is szóvá teszik, hogy a kabinet törvénytelenül alapított önálló kart a magyar oktatás számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Emellett kifogásolják az állami vállalatok privatizációját, a nyersanyag-tartalékok eladását. Az indítvány felolvasásán Mihai Răzvan Ungu­reanu kormányfő nem vett részt. Korábban a miniszterelnök úgy nyilatkozott: nem izgul az indítvány miatt, örül a lehetőségnek, hogy szólhat a parlamenthez. Az elmúlt napok átigazolásai nyomán a korábban esélytelennek minősített kormánybuktatási kezdeményezés mégiscsak okozhat izgalmat a hatalom soraiban. A tegnap esti helyzet szerint az ellenzéknek már csak 10 szavazata hiányzik az indítvány elfogadásához.

Visszaszolgáltatási huzavona
Halasztást kér a kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságától a visszaszolgáltatásról szóló törvénykezés rendezése ügyében. Hírügynökségi jelentések szerint a hatalom azt szeretné elérni, hogy a júliusi határidőt legalább hat hónappal hosszabbítsák meg – ez idő alatt kell rendezniük a hatóságoknak a visszaszolgáltatásról rendelkező törvénykezésben tapasztalható hiányosságokat. Nemrég a kormány azzal a javaslattal állt elő, hogy a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanokért járó kártérítést az ingatlan értékének 15 százalékára korlátoznák, és kiiktatnák a természetbeni restitúció lehetőségét is. Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter korábban azzal érvelt: a pénzbeni kártérítés 70 milliárd lejes terhet jelentene a költségvetés számára, a pénznek több mint a fele a római katolikus egyházat illetné meg. A javaslatot a kormánykoalíció tagjai sem fogadták lelkesedéssel, az RMDSZ jelezte: nem szavaz meg olyan törvényt, amely nem teszi lehetővé a természetbeni visszaszolgáltatást.

Önkénteseket toboroz az SZNT
A Székely Nemzeti Tanács munkatársakat toboroz azon kezdeményezéséhez, amelynek során egy uniós szintű szabályozást dolgoznának ki az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos népek és népcsoportok jogaira vonatkozóan, különös tekintettel az önrendelkezés jogára. A polgári kezdeményezésre a lisszaboni szerződés biztosít lehetőséget, a siker érdekében egymillió aláírást kell összegyűjteni az Európai Unió legkevesebb hét országából. Az elvárásnak úgy tudnak megfelelni, ha a bejegyzést megelőzően elkezdik az önkéntes munkatársak, aláírásgyűjtők toborzását, erre egy internetes oldalt indítottak a nationalregions.eu címen – áll a szervezet tegnapi közleményében.

Borbély mentelmi jogáról szavaznak
Ma szavaz a képviselőház Borbély László volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának megvonásáról. Mint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség kérte a képviselőháztól a Borbély László elleni bűnvádi eljárás beindítását. A nyomozók hamis vagyonbevallással és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják az RMDSZ politikusát. Az alsóház jogi bizottsága két héttel korábban hét szavazattal a három ellenében kedvezően véleményezte a mentelmi jog megvonására irányuló kérést.