Az üzemanyagárak alakulása – s e tekintetben az utóbbi időben szinte kizárólag drágulásról beszélhetünk – felvetette annak lehetőségét, hogy a piaci árakat részleges hatósági árak váltsák fel. A hazai kőolajpiac szereplői a hírek szerint már tárgyaltak a szakminisztériummal, de nemhogy megállapodás, konkrét javaslat sem fogalmazódott meg.
Az üzemanyagárak szabályozása néhány éve az illetékesek szándékai között szerepel Romániában is. Nem csoda, hiszen 2009 és 2011 között Görögország után Európában a második helyet foglaljuk el a benzin drágulásának mértékét illetően. Az Európai Bizottság adatai szerint ugyanis euróban számolva három év alatt csaknem megduplázódott, 84 százalékkal emelkedett a benzin és 61 százalékkal a gázolaj kiskereskedelmi ára. Ugyanakkor a kőolajtársaságok minden alkalommal siettek a világpiacihoz igazítani áraikat, amikor azok növekedtek, ám a csökkenéseket nem mindig építették be.
Most a szakemberek egy számítási modell bevezetését vetítik előre, amely szabályozná a kiskereskedelmi árak alakulását. Úgynevezett szlovén modellről szivárogtak ki hírek. Eszerint tizennégy naponta határoznának meg egy illetékek nélküli alapárat, amely a termék sűrűségét, a forgalmazó árrését – amit azonban plafonértékkel szabályoznának –, a jegybank által bejelentett árfolyamot, a kőolaj földközi-tengeri jegyzését, valamint a raktározási illetéket tartalmazná. Itt egy sor meghatározott érték jön számításba, a kőolajtársaságok a maximalizált árréssel "gazdálkodhatnak" csupán.
Elemzők szerint a jó hír az, hogy ezáltal tényleg szabályozott, tehát nagy áremelkedésektől mentes piac jönne létre, a rossz viszont az, hogy a forgalmazók a maximális árrésre játszanának, és gyakorlatilag megszűnne a piaci verseny árlenyomó hatása. A szlovén modell bevezetése Romániában továbbá azért is kockázatos, mert az itthoni piac jóval nagyobb: míg ott ötszáz benzinkút működik, nálunk kétezer, míg ott évente hárommillió tonna üzemanyag fogy el, nálunk ennek háromszorosa, továbbá Romániában van belső termelés, míg Szlovénia teljes mértékben külföldről szerzi be az üzemanyagot.
A hazai kőolaj- és benzinbiznisz szereplői – a Petrom, a Rompetrol, a Lukoil és a MOL – egyelőre visszafogottan reagáltak az árszabályozás lehetőségének hírére. A Lukoil egyik illetékese szerint szükség volna az árakat bizonyos mértékig szabályozó piaci mechanizmusra, de elsősorban azért, mert a Petrom az utóbbi időben dömpingárakkal igyekszik befolyásolni a versenyt. Más kiszivárgott hírek szerint a Petrom is hajlandó lenne az ilyen számítási modellt elfogadni, a Rompetrol azonban inkább az árképzés átláthatóságát, mint szabályozását látná szívesen. A MOL egyelőre nem kommentálta a híreket.
A hazai kőolajpiac értéke mintegy tízmilliárd euróra tehető, a Petrom az egyetlen, amely hazai kőolajból állítja elő a szükséges üzemanyagokat petrobrazi-i finomítójában, és a legnagyobb elosztóhálózattal rendelkezik. A Lukoil és a Rompetrol importálja a kőolajat, majd itthon finomítja, a hazai üzemanyag-kiskereskedelem mintegy tíz százalékát magáénak tudó MOL pedig üzemanyag-importból fedezi a szükségletet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
