Az üzemanyagárak szabályozása néhány éve az illetékesek szándékai között szerepel Romániában is. Nem csoda, hiszen 2009 és 2011 között Görögország után Európában a második helyet foglaljuk el a benzin drágulásának mértékét illetően. Az Európai Bizottság adatai szerint ugyanis euróban számolva három év alatt csaknem megduplázódott, 84 százalékkal emelkedett a benzin és 61 százalékkal a gázolaj kiskereskedelmi ára. Ugyanakkor a kőolajtársaságok minden alkalommal siettek a világpiacihoz igazítani áraikat, amikor azok növekedtek, ám a csökkenéseket nem mindig építették be.
Most a szakemberek egy számítási modell bevezetését vetítik elÅ‘re, amely szabályozná a kiskereskedelmi árak alakulását. Úgynevezett szlovén modellrÅ‘l szivárogtak ki hírek. Esze­rint tizennégy naponta határoznának meg egy illetékek nélküli alapárat, amely a termék sűrűségét, a forgalmazó árrését – amit azonban plafonértékkel szabályoznának –, a jegybank által bejelentett árfolyamot, a kÅ‘olaj földközi-tengeri jegyzését, valamint a raktározási illetéket tartalmazná. Itt egy sor meghatározott érték jön számításba, a kÅ‘olajtársaságok a maximalizált árréssel "gazdálkodhatnak" csupán.
Elemzők szerint a jó hír az, hogy ezáltal tényleg szabályozott, tehát nagy áremelkedésektől mentes piac jönne létre, a rossz viszont az, hogy a forgalmazók a maximális árrésre játszanának, és gyakorlatilag megszűnne a piaci verseny árlenyomó hatása. A szlovén modell bevezetése Romániában továbbá azért is kockázatos, mert az itthoni piac jóval nagyobb: míg ott ötszáz benzinkút működik, nálunk kétezer, míg ott évente hárommillió tonna üzemanyag fogy el, nálunk ennek háromszorosa, továbbá Romániában van belső termelés, míg Szlovénia teljes mértékben külföldről szerzi be az üzemanyagot.
A hazai kÅ‘olaj- és benzinbiznisz szereplÅ‘i – a Petrom, a Rompetrol, a Lukoil és a MOL – egyelÅ‘re visszafogottan reagáltak az árszabályozás lehetÅ‘ségének hírére. A Lukoil egyik illetékese szerint szükség volna az árakat bizonyos mértékig szabályozó piaci mechanizmusra, de elsÅ‘sorban azért, mert a Petrom az utóbbi idÅ‘ben dömpingárakkal igyekszik befolyásolni a versenyt. Más kiszivárgott hírek szerint a Petrom is hajlandó lenne az ilyen számítási modellt elfogadni, a Rompetrol azonban inkább az árképzés átláthatóságát, mint szabályozását látná szívesen. A MOL egyelÅ‘re nem kommentálta a híreket.
A hazai kőolajpiac értéke mintegy tízmilliárd euróra tehető, a Petrom az egyetlen, amely hazai kőolajból állítja elő a szükséges üzemanyagokat petrobrazi-i finomítójában, és a legnagyobb elosztóhálózattal rendelkezik. A Lukoil és a Rompetrol importálja a kőolajat, majd itthon finomítja, a hazai üzemanyag-kiskereskedelem mintegy tíz százalékát magáénak tudó MOL pedig üzemanyag-importból fedezi a szükségletet.