Egy lebontott kerítés története

2012. április 25., szerda, Emlékezet

Az alábbi ismertető megírására az késztetett, hogy Sepsiszentgyörgy újabb – re­mélem, nem túlzás – építészeti emléke lett a napokban a múlté. A Plugor Sándor Mű­vészeti Líceum több mint egy évszázados, utca felőli míves kerítését (1. kép) bontották le, feltételezhetően azzal a céllal, hogy jobban összhangba hozzák környezetével az ötvenhatosok készülő parkját.

  • Az iskola és kerítése 1911-ben
    Az iskola és kerítése 1911-ben
  • A fiúárvaház és lebontott kapuja
    A fiúárvaház és lebontott kapuja
  • A régi elemi iskola épülete 1894-ben
    A régi elemi iskola épülete 1894-ben
  • Az új épület avatóünnepsége 1905-ben
    Az új épület avatóünnepsége 1905-ben

Vajon jutott-e valakinek eszébe, hogy megsemmisítése előtt és közben néhány fényképet készítsen róla? Önkénte­lenül is a hetvenes-nyolcvanas évek bontási mániájának hasonló áldozata, a volt fiúárvaház (ma tüdőbeteg-gondozó) kapuja (2. kép) jut eszembe, amelyet a Kórház utcát a Vasile Goldiş utcával összekötő útkanyar építésekor tüntettek el. Talán több odafigyeléssel, ötlettel mindkettőt meg lehetett volna menteni. A most lebontott kerítés esetében annál is inkább, hogy – amint a tudósításokból is kiderül – oldalbejáratokkal ellátott, zárt, körbekerített, éjszakára bezárható parkot terveznek.
No de idézzük a múltat, remélve, hogy az alábbi sorok hozzájárulnak várostörténeti ismereteink bővítéséhez, segítik megőrizni emlékezetünkben a városkép egy újabb, immár múlttá lett részletét. A korabeli sajtót böngészve megtudjuk, hogy az 1890-es években már halaszthatatlanná vált az elemi iskolai hálózat bővítése is. (A Székely Mikó Kollégium déli szárnya 1892-ben készült el.) Mind az Iskola (ma Kossuth Lajos) utcai (3. kép), mind pedig a szemerjai állami elemi iskola leromlott állapota az új épületek létesítését tette szükségessé. A városi tanács már 1896-ban felismerte ezt, a kivitelezés azonban még nyolc évet váratott magára megfelelő telek és pénzalap hiányában. Végül 1904-ben a régi (Kossuth Lajos utcai) iskola – melyet egy hónap múlva le is bontanak – telkét jelölik ki e célra. A Székely Nemzet munkatársa jól érzékelteti az esemény hangulatát, amikor így ír: "Az egykori iskolás gyermekek még megtekinthetik a bomló házat... aztán elmerenghetnek az emlék fölött... csupán a nagyapák emlékeiből fogják megtudni az unokák, hogy milyen nyomorúságos hajlékban szorongott a tanítás a »mi időnkben«, az ő gyermekkorukban."
A városnak 100 000 korona államkölcsönből mindössze egy év alatt sikerült tető alá hoznia az oktatás eme új hajlékát (tervezte Bierbauer Sándor), így az 1905/1906-os tanévet az állami elemi fiú- és leányiskola tanulói már itt kezdhették meg. (4. kép) Tizenegy tanterem, díszterem, iroda, tanítói tanácskozó, szertár, könyvtár és igazgatói lakás fért be a Vallás- és Közoktatási Minisztérium építészeti szakosztálya által tervezett épületbe. Korabeli értékelés szerint, mivel az épület a telek közepén helyezkedik el, "nem érvényesül úgy, hogy az utcát kellően díszíthesse. De ez a szépészeti hátránya a tanítás zavartalanságának előnyére szolgál." A tanulók létszáma az 1905/1906-os tanévben 513 volt. Képünk az avatóünnepségen, 1905 szeptemberében készült. Mint érdekességet említjük meg, hogy Fáy Sándor és Nagy Ernő fényképész 1906 novemberében amatőr festőiskolát indít, és kiállítást rendez az iskola társalkodótermében. A két világháború között a román tannyelvű állami elemi iskolának is otthona, s így az akkor már román tannyelvű tanítónőképzővé változtatott Magyar Királyi Állami Tanítónőképző (a mai Mihai Viteazul Főgimnázium) gyakorlóiskolája.
A "demokrácia" éveiben 1. sz. elemi (majd nyolcosztályos általános) iskola. 1990-ben alakult át művészeti líceummá a zene, a képzőművészet és a mozgásművészet alap- és középiskolai szintű oktatása céljából. 2006-ban leplezték le Plugor Sándor képzőművész, az iskola volt tanára Jecza Péter által készített mellszobrát, s az iskola ekkor vette fel a Plugor Sándor Művészeti Líceum nevet.

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 220
szavazógép
2012-04-25: Riport - B. Kovács András:

A fejlesztés buktatói (LAM-történet)

A Svájcból származó adomány mint közhasznú kezdőtőke kezdett működni a tisztázó viták és a helyiek döntése nyomán – erről szóltak az illyefalvi LAM Alapítvány történetének fordulatait firtató eddigi írásaink.
2012-04-25: Emlékezet - Józsa Lajos:

Adományok a kantai iskola megépítéséhez

Háromszék első középiskolájának megépítése nagy anyagi áldozatot követelt a székek vezetőitől és az egész lakosságtól. Béldi László, Háromszék adminisztrátora László Józsefet kérte fel 1824-ben a szeminárium tetőzetéhez szükséges faanyag felmérésére. Az általa készített előmérések szerint: