Az elmúlt hét vezető híre az volt, hogy az Európai Bizottság hosszas hezitálás, kivárás után végre zöld utat adott a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal történő tárgyalások megkezdésére.
Noha a három kötelezettségszegési eljárásból kettő még folyamatban, a Barroso elnökkel való tárgyalása során Orbán Viktor csak a Nemzeti Bank vitatott függetlenségének megőrzése érdekében tett ígéretet. * A labda most újra a Nemzetközi Valutaalap térfelén, s a kérdés az, hogy milyen típusú hiteltárgyalásokról lehet szó. Közben újabb elgondolkodtató vélemények jelentek meg, Matolcsy György pénzügyminiszter kifejtette, hogy Magyarországnak igenis, szüksége van úgynevezett készenléti hitelre a piacok megnyugtatása érdekében, másrészt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes újból hangoztatta, hogy Magyarország nyitott a tárgyalásokra, de eleve nem fogadhatja el, hogy az Európai Bizottság vagy a Valutaalap politikai feltételeket támaszthasson. A magyar kormány tehát enged is meg nem is. A tárgyalások előtt Barrosóhoz eljuttatott újabb Széll Kálmán-terv, a konvergenciaprogram megszorításokat tartalmaz ugyan, de elhanyagolja a gazdasági növekedést. Hogy egyáltalán mikor kezdődhetnek meg a konkrét tárgyalások, egyelőre teljesen bizonytalan, hiszen a Valutaalap minden bizonnyal részletesebben megvizsgálja az újabb Széll Kálmán-tervet vagy a konvergenciaprogramot, eldöntendő, hogy az ezekben lefektetettek bírnak-e realitással. Ha úgy látják, hogy nem, akkor előreláthatólag újra tolódhatnak a tárgyalások. A megnövelt tervek a konvergenciaprogram magyar ellenzői szerint fékezik a növekedést, hosszú távú kényszerpályára állítják a magyar gazdaságot, noha épp a növekedést kellene beindítani. A deficitet ugyan három százalékon lehet tartani, de nem lesz növekedés, innentől kezdve nem lehet olcsóbbá tenni a magyar gazdaság finanszírozását. * És most ugorjunk: Schmitt Pál volt köztársasági elnök plágiumbotránya után bizonyos lapok keresni kezdték Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc diplomadolgozatait. A miniszterelnöké azóta olvasható is a kormány honlapján, erről, nyilván, mert nagy formátumú profi értekezés, le is szálltak, a Gyurcsány két dolgozata viszont szőrén-szálán eltűnt. Miután egy pécsi lap ötvenezer forintot ajánlott fel azoknak, akik megtalálják Gyurcsány dolgozatait, előkerült az egyik, még a pécsi egyetemen a nyolcvanas évek közepén írott dolgozata a Balaton bortermeléséről. S kiderült, szinte szóról szóra megegyezik sógora szakdolgozatával, tehát az ex-miniszterelnök is plagizált. Véget vet-e az újabb botrány a mostanában egyre aktívabb Gyurcsány politikai karrierjének? Ő jelenleg az alkotmánybíróság előtti tüntetéseket szervezi, hívei hét elején mindennap az alkotmánybíróság előtt tüntetnek, elsősorban azért, hogy a taláros testület érdemben foglalkozzék a Demokratikus Koalíció beadványával. Ebben – amint az első tüntetésen a harcias Gyurcsány hangoztatta is – a kormány hatalmi túlsúlyáról van szó, a volt miniszterelnök szerint Orbánék a kétharmad birtokában a hatalom teljes megragadására készülnek, minden fontosabb helyre saját embereiket nevezik ki, ami demokráciában elképzelhetetlen. Hogy Gyurcsány Ferenc valóban a legalkalmasabb-e ilyesfajta bizarr ellenzéki akciók szervezésére és levezénylésére, továbbra is kérdéses. S ráadásul most itt a plágiumbotrány is.
