Markó, a még hivatalában levő Ungureanu-kormány oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettese az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva visszaélésnek minősítette a Maros­vásárhelyi Táblabíróság döntését. "Nem értem, hogyan történhet meg egy kormányhatározat felfüggesztése, amikor még nincsen ítélet a kormányhatározat törvényességéről" – jelentette ki Markó. "Talán a bíróság már tudja, hogy milyen döntést fog hozni decemberben, amikor érdemben tárgyalja az ügyet?" – tette fel a kérdést. A bíróság döntését úgy értelmezte: "könnyedén elhatározták", hogy egy tanévvel elhalasztják a tanügyi törvény végrehajtását. Markó Béla hangsúlyozta, az Ungureanu-kormány a Ponta-kormány beiktatásáig (várhatóan ma estig) még hivatalban van, és ebben az időszakban fellebbeznie kell a határozatát felfüggesztő bírósági döntés ellen. Markó a per áthelyezésének kérését is szükségesnek látta. A miniszterelnök-helyettes úgy értékelte, az elmúlt évtizedek a kisebbségi jogok kiterjesztéséről szóltak, most viszont megpróbálják szűkíteni a kisebbségi jogokat.
Hollande Franciaország új elnöke
A Harris közvélemény-kutató intézet becslése szerint a szavazatok 53,3 százalékával Francois Hollande szocialista jelölt nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját. A konzervatív Nicolas Sarkozy jelenlegi államfőre a választók 46,7 százaléka szavazott – közölte tegnap este Roland Cayrol, a Harris elemzője az RTBF belga közszolgálati televízió választási műsorában. "Teljesen biztos, hogy Francois Hollande Franciaország új köztársasági elnöke" – tette hozzá a politológus. Idő­közben azonban az AFP hírügynökség is közzétette négy nagy közvélemény-kutató intézet becsléseit. A CSA, a TNS Sofres és az Ipsos szerint az ellenzéki jelölt 52 százalékkal győzött a 48 százalékot szerző Nicolas Sarkozy­val szemben. A Harris eredményei 52,7 és 53,3 százalék közötti támogatottságot jeleznek Hollande-nak.
Felvidéki bocsánatkérés a magyaroktól
Ígéretéhez híven a szlovák parlamentben kért bocsánatot a magyaroktól Ján Slota kijelentései és viselkedése miatt Alojz Hlina, az Egyszerű Emberek és Független Sze­mélyiségek mozgalmának egyik parlamenti képviselője. "Bocsánatot akarok kérni minden magyartól Ján Slotának, azaz annak az embernek a szavaiért és tetteiért, aki ebben a parlamentben ült" – jelentette ki Alojz Hlina. Hozzátette: bocsánatkérése arra is vonatkozik, hogy "ennek az embernek" oly sokáig volt hatalma és befolyása ebben az államban.
Ketyegő bomba a roma integráció
Ketyegő bomba az európai roma integráció megoldatlansága, amely mind a romák, mind a nem romák oldaláról robbanással fenyeget – hangzott el a washingtoni George Washington Egyetem panelbeszélgetésén. Noha a romaügy az elmúlt két évtized során felkerült az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió napirendjére, s 2005-ben tizenkét európai állam – köztük Magyarország – elindította a Roma Integráció Évtizede Programot, ez az érintettek mindennapi életén mit sem változtatott – mondta Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezései csoport igazgatója. Reményét fejezte ki, hogy az EU új, 2014–2020 közötti költségvetésében jut majd pénz a romaintegrációs stratégiák támogatására, de felhívta a figyelmet arra, hogy az erősödő európai romaellenes hangulatot tovább fokozhatja, ha ilyen céllal eszközöket különítnek el "az adófizetők pénzéből". Jovanovic az ellenséges érzületekre példaként hozta fel a magyarországi romagyilkosságokat, valamint a cigányok ellen Bulgáriában és Csehországban megmutatkozó "szervezett erőszakot". "Olyan helyzet alakult ki, amely – legalábbis a második világháború óta – ismeretlen volt – mondta Zeljko Jovanovic. Jovanovic felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatás önmagában nem jelent receptet a romák helyzetének megoldására, mert a közép- és felsőfokú végzettségű romák sem jutnak álláshoz, ezért egyre erősebb közöttük az elégedetlenség.