A különleges hegedű, melyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is, melynek egy példányát őrzi a múzeum néprajzi gyűjteménye. A hangszer 1891-ben került Dankóhoz, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja.
Dankó Pista hegedűjét az elmúlt időkben évente egyszer szólaltatták meg: 2008-ban a Múzeumok Éjszakája csúcspontjaként például Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedűs játszott a hangszeren. A több mint 120 éves zeneszerszám azonban a hosszú évek megpróbáltatásai alatt megrepedt és felújításra szorult. A restaurálásra végül idén került sor Semmelweis Tibor budapesti hangszer-restaurátor műhelyében. A javítás költségeit Heumann Erzsébet, a Dankó Pistát elsőként felkaroló Zsótér Andor ükunokája fedezte. Telekiné Tóth Anna, az egykori Dankó Pista Emlékéért Alapítvány titkára elmondta, a jövő évben lesz Dankó Pista halálának 110., születésének 145. évfordulója. A jubileum kiváló alkalmat kínálna arra, hogy a nótaszerző művei – akár saját hegedűjén – felcsendüljenek a Szegedi Nemzeti Színházban, ahogy azt Juhász Gyula is javasolta egykor.