A szavazatok teljes feldolgozása után a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 51,62 százalékkal megnyerte a francia elnökválasztást.
A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 48,38 százalékot ért el a második fordulóban – közölte tegnap a francia belügyminisztérium.
A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,34 százaléka, 37 millióan adták le szavazatukat vasárnap, több mint 18 millióan szavaztak Hollande-ra, 16,9 millióan pedig Sarkozyre, 2,1 millióan meg – tiltakozásul mindkét jelölt ellen – szándékosan üres szavazólapot vagy érvénytelen szavazatot adtak le. Ez utóbbi szám még soha nem volt ilyen magas az elnökválasztáson. A hivatalos eredményeket az alkotmánytanács csütörtökön hirdeti ki, az új államfő ünnepélyes beiktatás keretében május 15-én veszi át hivatalát a leköszönő elnöktől.
Francois Hollande megválasztott francia elnök egy európai és "talán világmozgalom" kezdeteként értékelte választási győzelmét hétfő hajnalban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében. "Többek vagytok, mint egy nép, amely változást akar. Ti már egy mozgalom vagytok, amely mindenhol ébredezik Európában és talán a világon is a mi értékrendünkkel, vágyainkkal és a változás iránti követeléseinkkel" – mondta Hollande, akire órákon át türelmesen várt a hatalmas ünneplő tömeg. "Emlékezzetek majd egész életetekben erre a Bastille téri összefogásra, amely kedvet kell, hogy adjon más népeknek is Európában a változáshoz" – fogalmazott. Szerinte más európai népek is azt remélik, hogy a franciaországi változásokkal véget érnek a megszorítások Európában.
Hollande arra kérte a baloldali tömeget, hogy maradjon aktív a következő hetekben is, és adjon parlamenti többséget a köztársasági elnöknek. A nemzetgyűlési választásokat június 10–17-én tartják Franciaországban. A vasárnap nyilvánosságra hozott első két felmérés szerint azon a szocialisták, a szélsőbaloldal és a Zöldek együttesen a szavazatok 44–45 százalékára, a jobbközép tábor 31–32 százalékra, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Front 15–18 százalékra számíthat. A szenátusban tavaly ősz óta már a baloldal alkotja a többséget.