Termőtestük süvegből és törékeny tönkből áll, a süveg alatti üreg mindenik fajra jellemző. A nálunk leggyakoribb kucsmagomba kivételt képez: redős, sárgásbarna kalapja kiemelkedő közepén érintkezik a tönkkel. Keressük a ligetes, világos lomberdőkben, ahol a meszes (lúgos) talaj kellőképpen nyirkos. Rejtőző gomba, sokszor a hasonló színű avar takarja. A fényképen látható nyúlánk kucsmagomba a második leggyakoribb megyénkben. Az ízletes kucsmagomba hasonlít az előbbiekhez, de tompább, zömökebb, felülete sejtesen ráncolt. Nemcsak vegyes erdőkben, de parkokban, kertekben is előfordul.
Valamennyi kucsmagomba ehető, finom, de különösen a tönkjük törékeny, a cseh kucsmagomba pedig hamar romlik, elkészítésük sokáig nem halasztható. Nyersen az érzékenyebbeknél bármelyik allergiás tüneteket okozhat.
A süveg alak eleve arra késztet, hogy töltött gombaként készítsük meg. Íme, egy recept: a megtisztított süvegről levágjuk a tönköt, majd zsírban apróra vágott hagymát párolunk, ehhez darált sertéshúst adunk, borsozzuk, sózzuk, fedő alatt puhára pároljuk, majd hozzáaprítjuk a tönköt, és így pároljuk tovább. Elkészülte után ezzel megtöltjük a süvegeket. Olvasztott vajba helyezzük, és kevés borral meglocsolva még kb. húsz percig pároljuk. Párolt rizs jár hozzá.