Az utóbbi esztendőkben szokássá vált, hogy a gyanúsítottak, a vizsgálat alatt álló, különféle bűncselekményekkel alaposan gyanúsítható egyének egészen egyszerűen olajra lépnek.
Vagy az országban bujdokolnak, vagy veszik az okmányokat, a pénzüket, és irány a nagyvilág. Nemcsak a maffiózók – akiktől ezt a betyárromantikára hajló közvélemény, ha kimondatlanul is, de elvárja –, hanem a fehérgalléros bűnözők is, a különféle korrupciós ügyekkel vádolt politikusok vagy pénzemberek. Akiktől viszont ugyanez a közvélemény egyáltalán nem várja el. Sőt!
Érdekes, hogy a betyárromantika csak a bűnözők egy részére vonatkozik, s valószínű, az ország zűrzavaros történetével, s a rendőrség, az ügyészség, a bűnüldöző rendszer rossz megítélésével függ össze, de a politikusokra, nagy umbuldák során mesés vagyonokat szerző pénzemberekre már nem. Az ő általános megítélésük – ezt minden tévedés nélkül megállapíthatjuk – a rendőrségénél, az ügyészségnél is sokkal rosszabb. Mélyponton van.
Ezt tapasztalhattuk néhány hete, amikor a korrupciós ügyekkel vádolt parlamenti képviselő – a levantei sors kifogyhatatlan tréfája: a parlament jogi bizottságának alelnöke – egyszerűen meglépett az országból, értesülve, hogy a képviselőház felfüggesztette mentelmi jogát, és vizsgálat indul ellene, gondolt egy nagyot s merészet, és meg sem állt Afrikáig. Igaz, aztán onnan visszajött, állítólag önként jelentkezett, tettének értékéből sokat levon, hogy tudta, Interpol-körözést is kiadtak ellene, és Kenyából amúgy sem juthat el olyan országba, amelyik nem adná ki. Ügye most a bíróságon s az ügyvédjei kezében. Maga is ügyvéd, tudja tehát, hogy kinek a kezére bízhatja magát.
Nos, amikor a botrány zajlott, az egész ország szurkolt: kapják el. Köztörvényes bűnözők esetében ez nem mindig történik így. Legutóbb a hírhedett Cămătaru testvérek tűntek el az igazságszolgáltatás vádoló tekintete elől, a fél ország röhögött, és nekik drukkolt, hátha sikerül végleg kitűnniük a képből, noha bűnlajstromukon sok minden szerepel, rablás, erőszak, lányok futtatása, uzsorakamatra adott pénzek – innen jöhet művésznevük is! –, s amit csak el lehet képzelni. Zaklatott életükben ültek már eleget, s most se tudtak eltűnni, az egyiket itthon kapták el, a másikat Németországban, miközben egy szakértő flegmatikusan jelentette ki: a bűnözők szökése megszokott jelenség, jelenleg öt-hatezer körözött személyt tartanak nyilván, de ez az arány a szomszédos országokban jóval magasabb!
Végre meg lehetünk nyugodva, valamiben nem vagyunk sereghajtók...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
