Sokunkban élt a gyanú, hogy Romániában az elkezdett demokratikus folyamatok, fÅ‘leg a magyar vonatkozásúak, nem visszafordÃthatatlanok. S lám, az új kormány csÃrájában fojtana el minden olyan magyar törekvést, mely megmaradásunkat, erkölcsi és szellemi felegyenesedésünket szolgálná.
Hagyjuk most a MOGYE-történetet, mellyel elsÅ‘ként és legdurvábban kezdték fosztogatni Å‘si és szerzett jogaink gyengécske hajtásait. Maholnap megszületik egy olyan nyelvtörvény, milyet még a CeauÅŸescu-rezsim sem igen látott, mert egy pártról pártra röpködÅ‘, eszement képviselÅ‘ csaknem százesztendÅ‘s román rezsim után, elpislantotta magát: minden olyan magyar köztisztviselÅ‘t ki kell rúgni, aki nem tud vagy nem akar románul beszélni. És úgy megy át a szenátuson a jogszabály, mint kés a vajon. S hogy eme elképzelés nem idegen az ország új uraitól, bizonyÃtja, a parlament hétfÅ‘n sebbel-lobbal megszavazott munkatörvénykönyvében is szerepel ez az elÅ‘Ãrás. Feledve az érvényben lévÅ‘ önkormányzati törvényt, mely jó ideje szavatolja a húsz százalékkal nagyobb kisebbség anyanyelv-használati jogát.
Vagy itt a Ponta-féle régiósÃtási elképzelés, mely meghagyná ugyan a megyéket, de a Székelyföldet háromba darabolva csapná egy-egy régióhoz. Fütyülve az Európa Tanács ama elÅ‘Ãrására, mely tiltja az etnikai tömbök fellazÃtását. Hallani, hogy változtatni óhajtanak a tanügyi törvényen, és félÅ‘, hogy a könnyÃtett románnyelv-oktatást vagy a történelem és földrajz anyanyelvi okÃtását is kiseprik a jogszabályból. Ezt a MOGYE-n történtek máris igazolják.
S mielÅ‘tt kiherélnék a kulturális autonómiát az amúgy is rossz kisebbségi törvénybÅ‘l, a multikulturalitásról doboló külügyminisztériumban, mily érdekes, most NyirÅ‘ József újratemetése kapcsán is csak az erdélyi román nacionalista szervezetek hangjára figyelnek. EzekbÅ‘l meg a román külügy, minden háttérdokumentációt mellÅ‘zve, hamisÃtó módon, csak annyit hajlandó megérteni, hogy a székely néplélek nagy krónikása "volt okozója a zsidók és a románok tragédiájának". Annak a tragédiának, mely a zsidó nélküli antiszemitizmust szÃtja pótcselekvésre, s annak a Romániának, mely kenyérkerekre hÃzhatott magyarságunk nemzedékeivel bensejében.
Ha már az autonómiatörekvéseinket elnyelte saját tehetetlenségünk és az RMDSZ kormányban való farriszálása, bármennyire fúj a választások szele, mindhárom ellenzékbe rekedt magyar pártnak és minden civil szervezetnek össze kell dugnia fejét, mÃg nem végsÅ‘n késÅ‘, és ki kell dolgozniuk az uniós és emberi jogok szellemében a tiltakozás, szembeszegülés leghatékonyabb módozatait, formáit. A polgári engedetlenségig elmenÅ‘en és tovább!
