Ami az utóbbi hónapokban Görögországban történik, élesen mutat rá az euróövezetet létrehozók bizonyos elfogultságaira. Nem vették figyelembe az északi és a déli országok között fennálló gazdasági különbözőségeket, ezáltal a periféria országait, köztük Magyarországot, Romániát s az egykori béketábor más boldog(talan) államait (egyre inkább a recesszió felé navigál Csehország vagy Szlovénia is, Bulgáriáról nem is beszélve!), de a déli, pénzügyi, gazdasági krízissel küszködő országokat is – Portugáliát, Spanyolországot, Olaszországot – egész egyszerűen kiszolgáltatták a centrumban lévő gazdagok kényének-kedvének.
És az eurózóna – az unió kedves gyermeke – megtartása érdekében a centrum államai – főként a legfejlettebb Németország – nem ismernek mást, csak megszorításokat. Franciaország – lásd az új elnök nyilatkozatait – sokkal megértőbb, de ez csak bonyolíthatja az amúgy sem tiszta helyzetet! S ronthatja Angela Merkel német kancellár és pártja választási esélyeit, ami már az észak-vesztfáliai tartományi voksoláson is nagyon jól látszott, de a német–francia ellentétek kiélezhetik az uniós vezetés jól látható válságát is. Ezenkívül a nagynak tűnő, Görögországnak juttatott kölcsönök a bankokba vándorolnak, míg az átlagpolgár életminősége megbízhatóan romlik, és nem bíznak már se Istenben, se emberben, se bankban, menekítik kifelé a pénzüket, amíg még van, mit. Igen, láthatólag egész egyszerűen elegük lett a görögöknek az állandó megszorításokból. Kipaterolták a Nemzetközi Valutaalapot, a mumust, s azzal fenyegetőznek, hogy hagyják az eurót, és visszatérnek jó öreg drachmájukhoz.
A fenyegetőzések máris éreztetik negatív hatásukat, az ideges pénzpiacok azonnal hevesen reagálnak, ilyenkor indul meg például a lej zuhanórepülése az euróhoz viszonyítva. Ezt az elmúlt napokban is megfigyelhettük, s azt is, hogy a jegybank meglehetősen nyugodt, noha szakértők szerint léphetne, hiszen ha így ingadozik az euró–lej árfolyam, sorozatban mehetnek tönkre romániai gazdasági vállalkozások. Ráadásul a görög helyzet politikailag is megbolydult, új választásokra kerül sor, ahol a szélsőséges Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) nyerhet, s növelheti táborát az Arany Hajnal nevű neonáci párt is. Hogy mi lesz Görögország politikai jövője az államcsőd után, megjósolható. Szélsőséges pártok kerülhetnek hatalomra, vagy évtizedek után jöhet megint egy katonai hunta. A nyughatatlan ezredesek.
Ami még sok fejtörést okozhat a válsággal megbirkózni képtelen unió urainak, s újra recesszióba süllyesztheti a periféria egyre kilátástalanabb helyzetben lévő országainak gazdaságait, köztük a romániait is.
