Fárasztó volt, de megérte – ezekkel a szavakkal értékelte Bósza János tegnap azt az általa szervezett – péntektől hétfőig tartó – békemenetet, amelyet a felvidéki civil aktivista a szlovák–magyar közeledésért, egyenjogúságért és önrendelkezési jogért szervezett.
Az autonómiatörekvéseiről ismert felvidéki polgári aktivista saját honlapján, valamint az egyik közösségi oldalon a pünkösdi hétvégére hirdette meg Révkomáromból Pozsonyig tartó békemenetét. A menet – amelynek végül Bósza János csak másodmagával, a magyarországi Révész Ferenccel vágott neki – május 25-én néhány perccel reggel hat óra után a révkomáromi Klapka térről indult. Bósza János a hátizsákjára tűzött, kétnyelvű, Első békemenet a szlovák–magyar közeledésért, egyenjogúságért és önrendelkezési jogért feliratú zászlóval hirdette kezdeményezése célját.
A mintegy száz kilométeres távot – több megállót beiktatva – négy nap alatt tették meg a menet résztvevői. Úti céljukhoz – a pozsonyi elnöki palota előtt álló Béke szökőkúthoz – hétfőn kora este érkeztek meg. Itt a közben hétfősre duzzadt csoport a zászlón hirdetettek jegyében gyújtott gyertyát.
Bósza János a menet kapcsán azt nyilatkozta: az út során és Pozsonyban sem érte őket semmiféle atrocitás. A polgári aktivista rámutatott: ha megviselte is az út, úgy véli, sikerült elérni, hogy a szlovák–magyar megbékélés mellett a szlovákiai magyarság jogazonosságának és önrendelkezésének fontosságára is ráirányítsa a figyelmet. "A békemenet, ha kevesen vettek is rajta részt, teljesítette küldetését" – tette hozzá Bósza János.
