Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője ezt azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.
Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és Å‘ is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmezÅ‘ célú döntés visszavonását. Rehn ugyanakkor Magyar­országot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bi­zottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. Magyar vonatkozásban ez az egyensúlyhiány Brüsszel szerint fÅ‘ként a beruházási pozíciókkal kapcsolatban tükrözÅ‘dik.
Az Európai Bizottság február 22-én javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselÅ‘ tanácsnak, hogy füg­gesszék fel 495 millió euró, Magyar­országnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Magyar­országgal szemben 2004 – vagyis EU-csatlakozása – óta folyamatosan úgynevezett túlzottdeficit-eljárás van érvényben. A tagországok pénzügyminiszterei március 13-án jóváhagyták a kohéziós támogatás felfüggesztését a következÅ‘ évtÅ‘l, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. Ez volt az elsÅ‘ alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövÅ‘re nézve, és feltételesen is.
Ezután Magyarország – miként a többi tagország is – az újabb keletű, szorosabb gazdasági-pénzügyi koordináció jegyében eljuttatta Brüsszelbe saját nemzeti reformprogramját, amely mélyreható szerkezeti átalakítást tartalmaz. Erre reagálásként tette most közzé az uniós testület az egyes országok értékelését és a megfogalmazott ajánlásokat.
Barroso bizakodó
Kezd hatni a nemzetközi gazdasági válság következményeinek elhárítására, a gazdasági stabilitás megerÅ‘sítésére az elmúlt években kidolgozott "gyógyszer" az Európai Unióban – állapította meg az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso tegnap, miután a vezetése alatt álló testület értékelte az uniós tagországok gazdasági állapotát. Az EB "országspecifikus" ajánlásokat készített a tagállamok számára és az euróövezetre külön is, Barroso úgy fogalmazott, hogy teljes gazdasági állapotfelmérést végeztek. Ezek alapján meggyÅ‘zÅ‘dését fejezte ki, hogy az EU erÅ‘sebben kerül ki a gazdasági válságból. Hozzátette: az uniós lakosságnak is meg kell értenie, hogy varázsszer nincs a nehéz helyzet azonnali megoldására. A bizottság a tagállamok helyzetét áttekintve kilátásba helyezte, hogy Németország és Bulgária esetében megszünteti a túlzott deficit miatti eljárást, a belpolitikai válságba került Hollandiát viszont a testület arra figyelmeztette, hogy veszélybe kerülhetnek a jövÅ‘ évi deficittervei. Szintén megerÅ‘sítÅ‘ intézkedéseket tart szükségesnek Brüsszel a belga és a francia adósságcélok betartá­sa érdekében. Hét euróövezeti ország (Belgium, Ciprus, Finnország, Fran­ciaország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország) és öt azon kívüli EU-tagállam (Magyarország, Bulgária, Dánia, Nagy-Britannia, Svédország) esetében a bizottság mélyreható vizsgálatot követÅ‘en makrogazdasági egyensúlytalanságot állapított meg, de úgy vélte, ez korrekciós intézkedésekkel orvosolható.