Javában tombol a kampány, kisebb-nagyobb viharokat még amúgy csendesebb vidékünkön is kavar, szaporodnak az acsarkodások, az ellenfelet bemocskoló nyilatkozatok.
Nem kímélik egymást a pártok, jelöltek, vádolnak, válaszolnak, s ha nagy a tét, olykor nemtelen eszközök is előkerülnek. Éppen ezért meglepő, reményt keltő, hogy ily forrongó hangulatban sikerült ésszerű döntést hozniuk a helyi magyar pártvezéreknek, a Nemzeti Összetartozás Napját nem három kis rendezvénnyel ünneplik, hanem eggyé kovácsolva s a jelek szerint végre méltó módon, politikai hovatartozástól és ambícióktól függetlenül emlékezhetnek a sepsiszentgyörgyi magyarok a trianoni békediktátum tragikus évfordulóján.
Két évvel ezelőtt, amikor a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Napjára keresztelte a június 4-i évfordulót, az volt a cél, hogy ne a nagy magyar fájdalom, a veszteség fölötti siránkozás uralja e a napot, hanem azt bizonyítsa, "a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására". Törvénybe iktatták: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Adott tehát, hogy itt, Erdélyben is a magyar–magyar összefogás napja legyen június 4., ám eddig többnyire felülkerekedtek az önző magán- és pártérdekek, nem sikerült túllépni a ki találta ki, ki kezdeményezte, kié volt az ötlet, ki gondolt rá hamarabb vitákon. Idén is lejátszották a meccset a pártok, a jelek szerint zárt ajtók mögött, és úgy tűnik, felülkerekedett a józan ész, a cél nem válik pillanatnyi érdekek áldozatává.
Jó jel, ha a versengés hevében sikerül ily fontos döntést meghozniuk, s bár egy délután erejéig nem egymás legyőzésére, hanem a magyar összetartozásra figyelnek. Biztató, reményt ad, hogy talán a választások elmúltával is megismételhető. Léteznek olyan fontos célkitűzések, amelyek csak közös erővel megvalósíthatóak, és ha kampányban tudunk együtt emlékezni, akkor talán "békeidőben" is képesek vagyunk az összefogásra. Az előttünk álló "történelmi feladatok megoldása" érdekében, megmaradásunkért.