Utolsó tanácsülés: pénz- és ingatlanügyek

Van olyan tervezet, amit tegnap már erre gondolva napoltak el, bár a hangulat amúgy nem különbözött a megszokottól: elhangzott ugyan egy-két kedélyes szurkapiszka a pártok között, de a napirendre tűzött kérdésekben egyöntetű vagy nagy többségű volt a szavazás, kivéve azt az egyet, amiről mindjárt az ülés elején fél órát vitáztak.
Ivan Niculae Gheorghe tanácstag mandátumának visszavonásáról kellett volna dönteni, de ehhez nem gyűlt össze elég igenlő szavazat, így hát maradt minden a régiben, az igen tevékeny jogász végigszolgálhatja a hátralevő kis időt is. Menesztését a Nemzeti Liberális Párt kérte, amelynek soraiból nemrég lépett át a Románia Haladásáért Nemzeti Szövetségbe (UNPR). Ivan azzal érvelt, hogy ő továbbra is annak a pártszövetségnek a tagja, amelynek színeiben megválasztották, mellette foglalt állást Bálint József MPP-s alpolgármester és az ugyanazon színekben bejutott Rodica Pârvan is, Kulcsár Tünde jegyző és (a függetlenként színre lépett, de ma már liberális) Mădălin Guruianu azonban úgy vélte, a helybeli román pártok választási szövetsége csak rövid ideig volt érvényes. Az RMDSZ-frakció a román pártok belügyének minősítette Ivan hovatartozását, de kötelezőnek érezték az erre vonatkozó törvény betartását. A titkos szavazáson azonban elbukott a határozat: nyolcan voltak mellette, öten ellene, és négyen tartózkodtak.
A többi tervezet már zsinóron ment, nagyrészt a városnak és különböző intézményeinek (színházak, művelődési ház, iskolák, öregotthon, egyházak) költségvetésén eszközöltek kisebb módosításokat (inkább átcsoportosításokat), és néhány ingatlan felhasználásáról döntöttek: bejáratok engedélyezéséről, a Míves Ház használatba adásáról az ott működő egyesületnek, a fiataloknak épült állami lakások kiadásáról, a strandbüfé kiadásáról, a Csipike Óvoda bővítéséről, a Gödri Ferenc-iskola udvarának rendezéséről, és arról is, hogy az egykori szemerjai iskola két üres helyiségét átengedik a Sepsi-barcasági Katolikus Főesperesség­nek, amely a levéltárát szeretné ott berendezni– ideiglenesen, amíg a Kós Ká­roly utcában visszaigényelt épületeiket meg nem kapják – és a kutatók számára is hozzáférhetővé tenni. Rábólin­tottak a város részvételére a nemzetközi migrációt kutató programban, bővítették az Ur­ban Locato tanácsi vállalkozás tevékenységi területét (az iskolák őrzésével és a sugásfürdői kezelőközpont működtetésével), elnapolták viszont a László Ferenc utcai kazánház átengedését (az Adrena­lin sportegyesület kérte, de mások is pályázhatnak rá), az állomási tóra vonatkozó szerződés módosítását (a szigeten beruházó vállalkozó kérte, de nem tisztázott a tulajdonjoga) és a Lábas Házban működő szervezetek szerződéseinek meghosszabbítását.
A legnagyobb horderejű határozat a városi költségvetés bővítése volt: a már elnyert vagy már le is szerződött pályázatokra újabb 3,5 millió lej folyt be, ezzel Sepsiszentgyörgy elérte a százmilliós küszöböt. Ebből 1,3 milliót a tömbházak hőszigetelésére fordítanak (ez a kormány része), a többi nagyrészt iskolákhoz: a Mikes és a Váradi a környezetvédelmi alapból nyert, négy másik iskolában kamerákra költenek húsz-húszezer lejeket, de jut a színház stúdiótermére és a Székely Mikó Kollégium udvarának rendezésére is. Az új református templom építésére 150 000 lejes támogatást különítettek el. Végül Ivan Niculae volt az, aki megköszönte a négy évi együttműködést, és Rodica Pârvan, aki az utolsó csoportképet szorgalmazta.