Tisztában vagyunk az összetartozás, az összefogás, a közös, az egymást méltányló tevőleges cselekvés szükségességével, ezért ma már június 4-ét nemzetünk jeles napjaként tartjuk számon. Közösségünk számára fontos, hogy az egykori nemzeti gyásznapot ma mindenki a Nemzeti Összetartozás Napjaként élje meg – olvasható továbbá az MNT közleményében, amely fontosnak nevezi, hogy a Kárpát-medencei magyarság, mint egy erős, alkotni és teremteni képes, de múltját nem feledő nemzet tovább éljen, fejlődjék és gyarapodjék – lelkiekben, lélekszámban és anyagiakban egyaránt, hiszen ezek együttesen teszik lehetővé megmaradásunkat és itt maradásunkat ezeregyszáz éves szülőföldünkön.
A szlovák állampolgársági törvény ellen
A szlovák állampolgársági törvény hatályon kívül helyezésére szólította fel a szlovák hatóságokat az Emberi Mél­tóság Tanácsa jogvédő szervezet a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A szervezet közleménye rámutat: a szlovák állam saját alkotmányát, az emberjogi egyezményt és uniós jogszabályokat figyelmen kívül hagyva indított harcot a magyar állampolgárságot nyilvánosan felvállaló polgárai ellen. Ennek kapcsán megállapítja: nem csupán a magyarságnak, hanem az európai közvéleménynek is feladata, hogy a saját szülőföldjükön hontalanná tett felvidéki magyarok érdekében lépéseket tegyen. Az aláírók – köztük Lomniczi Zoltán elnök és Berényi József, az MKP vezetője – hálájukat fejezik ki azoknak a felvidéki magyaroknak, akik "egzisztenciájukat is kockáztatva" vállalták a magyarsághoz való tartozásukat.
Nem harangoztak
A magyarországi katolikus, a református és az evangélikus egyház múlt szombaton közölte azt a levelet, amelyet Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak írtak. Ebben az áll, hogy köszönettel vették az államtitkár május 25-i megkeresését, amelyben arra kérte őket, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. Hozzátették, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak. Megerősítették ugyanakkor, hogy az egyházak "mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon szívükön viselik a nemzeti össze­tartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között". Gáncs Péter evangélikus püspök szerint a harangozás központi elrendelése szükségtelen, és idegen a reformáció egyházainak jó rendjétől. Hozzátette, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezést imádsággal és harangszóval, amit senki nem korlátozott.