Röviden

A nagy európai pártcsaládok, mint az Európai Néppárt vagy az európai szocialisták rendszeresen tartanak különböző rendezvényeket az egyes tagállamokban mind országgyűlési, mind önkormányzati választásokat megelőzően, ismert európai politikusok pedig rendszeresen részt vesznek különféle párt- és kampányeseményeken. Ez teljesen természetes, hiszen Európa politikai közösség is egyben. Amennyiben Tony Blair korábbi brit miniszterelnök ellátogathatott az MSZP kampányrendezvényére, vagy Daniel Cohn-Benditnek joga van, hogy pártprogramokon részt vegyen Magyarországon, úgy Kövér Lászlónak és párthovatartozástól függetlenül minden magyar politikusnak is joga van az Európai Unió bármely tagországában vagy másutt tenni ugyanezt – áll a közleményben.

Elfogadták a nyelvtörvény tervezetét
Az ukrán parlament tegnap első olvasatban megszavazta az országos vitát kiváltó kisebbségbarát nyelvtörvény tervezetét, amelynek májusi parlamenti vitája verekedéssé fajult a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. A törvénytervezet elfogadása mellett szavazott az ülésteremben megjelent 248 képviselőből 234. Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabálytervezetet két régiópárti (PR) politikus, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov nyújtotta be még tavaly augusztusban. Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény végleges elfogadása lehetővé tenné, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a tíz százalékot. Az ellenzéki pártok és az ukrán nacionalisták tiltakozását az váltotta ki, hogy a jogszabálytervezet értelmében az orosz nyelv Ukrajna huszonhét közigazgatási egysége közül tizenháromban kapna regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, Krímben a krími tatár, Csernovic megyében pedig a román nyelv válna regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan anyanyelvét. Tegnapra mind az ukrán ellenzék, mind a kormánypárt tüntetést hirdetett a parlament elé. A nyelvtörvény elfogadását támogató, az orosz ajkú kelet-ukrajnai megyékből autóbuszokkal szállított szimpatizánsok már hétfő este elfoglalták a kijevi törvényhozás előtti teret. A törvényt ellenző tüntetők, akik közül sokan Nyugat-Ukrajnából érkeztek, a környező utcákba szorultak vissza. A két ellentábort rendőrkordonok választották el egymástól.

Tovább maradnak Koszovóban
Az Európai Unió tagállamai tegnap miniszteri szinten hivatalosan úgy döntöttek, hogy két évvel meghosszabbítják a koszovói jogérvényesítési – rendőri, igazságszolgáltatási, vámhatósági – misszió mandátumát, de a költségek visszafogása jegyében a létszámot mintegy 25 százalékkal csökkentik. Az elkövetkező egy évre 111 millió eurós költségvetési keretet állapítottjak meg. Ez év június 15-től az EULEX nemzetközi alkalmazottainak száma az eddig felső határnak számító 1950 fő helyett nem haladhatja meg az 1250-et, a helyi alkalmazottaké pedig 1200 helyett az 1000-et. A mostani tényleges feltöltöttséghez képest ez összességében mintegy negyeddel történő létszámlefaragást jelent. Az összetétel is változik: a személyi állomány csökkentése zömmel a rendőrökre és a vámosokra terjed ki, így a tevékenység súlypontja az igazságszolgáltatásra – ügyészek, bírák alkalmazására – tevődik át. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította a koszovói hatóságokat, hogy vegyék igénybe a változó körülményekhez alkalmazkodó EULEX szakismeretét. Kiemelte, hogy ebben az eddiginél nagyobb szerepet kaphatnak a helyi szervek. Az EULEX-et Koszovó 2008-as függetlenségi nyilatkozata nyomán hozták létre. A misszió – az alapvető biztonsági garanciát nyújtó, NATO vezette KFOR-erők mellett – arra törekszik, hogy Koszovó minden lakosának biztosítsa a jogállami feltételeket, tekintet nélkül a nemzeti vagy vallási hovatartozásra.