Az értékes kulturális emlékek az egyesült Kína első uralkodójának, Csinsihuang császárnak a sírjához tartozó, egyes számú aknából kerültek elő – számolt be a leletek megtalálásának körülményeiről és a kincsekről Jüan Csung-ji neves kínai régész. Jüan mindenekelőtt a pajzsot emelte ki, mert – mint mondta – a terrakotta hadsereg három gödrében ez volt az első. A Csin-korabeli (Kr. e. 221–206) pajzs méretét tekintve is különleges, kétszer akkora, mint korábban talált bronz társai: 70 centiméter magas és 50 centiméter széles. Az egyik szekér jobb oldalán leltek rá.
2009-ben 102 agyagkatonát találtak, köztük nyolc tisztet és egy náluk is magasabb rangú katonát – emlékeztetett Hszü Vej-hung, a feltárást végző csoport vezetője. Mint mondta, a tisztek fegyverzete sokkal bonyolultabb volt, mint a közkatonáké, páncélzatuk finomabban kidolgozott és szebb.
A legutóbb talált és bemutatott katonák különlegessége, hogy valamennyiük díszítéséhez használtak színes festéket. A színek fakulását három okkal magyarázták a szakemberek: a katonák egy része vízben volt, másokat pedig tűz ért, a harmadik ok a Csin-dinasztiabeli festési technika hiányossága. A díszítés előtt felkent nyers lakk ugyanis idővel levált az agyagtestről. A tavaly augusztusban megkezdett munkálatok során előkerült katonák színezett része élénkebb és épebb, mint a korábban megtaláltaké, bár a színes területek az arcokon és a katonák ruházatán meglehetősen kicsik. A katonák szemgolyója például fekete és bézs, de egy piros szemű is van köztük. Az új felfedezés megerősíti: valamennyi harcosnak egyedi kifejezésű arca van, és a színezésük is különböző.
A régészek beszámoltak arról is, hogy a császári mauzó­leumtól délkeletre található lelőhelyen, a 9901. számú – 880 négyzetméter területű – aknában talált, rendkívül sérült agyagfigurák meglehetősen különböznek a korábbi leletektől. Az egyik alak például a bal kezét a jobbjával támasztja, míg egy másikat guggoló testhelyzetben találtak. A figurák egymással szemben helyezkedtek el, és érdekes módon az egyik sorban teltebbek, a másikban soványabbak álltak. A főalak egy fej nélküli, 2,2 méteres szobor volt, amely fejestül két és fél méter magas lenne. A Pekingi Egyetem régészeti professzora, Csao Hua-cseng valamennyi körülményt figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy ez az udvari csapat a császár túlvilági szórakoztatását szolgálta. Hogy mit adtak elő, az egyelőre kutatás tárgya.
Az 1974-ben véletlenül felfedezett kínai császári agyaghadsereg feltárásának harmadik szakasza, amely 2009-ben kezdődött, két-három évig tart még. Eddig három temetkezési gödröt tártak fel, és körülbelül nyolcezer életnagyságú katonát, illetve lovat találtak bennük. A feltárás harmadik fázisának részleteit eddig csaknem másfél millió látogató láthatta.