Valószínű, hogy hasonlóságból ered a téves elnevezés, mivel valóban a legelésző lovakon, ahol ezek nagy mennyiségben fogyasztottak orbáncfüvet, az orbánchoz hasonló (allergiás?) tüneteket észleltek. Egyébként jó tudnunk, hogy ha ezt a gyógynövényt rendszeresen fogyaszt­juk, az emberen is megjelenhetnek hólyagos kiütések, de csak a napfény hatására.
A sátorozó bogernyőben nyíló sárga virágok és a fény felé tartva lyukacsosnak tűnő (valójában olajsejteket tartalmazó) levelek egyaránt gyógyító hatásúak. Megyénkben ismert és gyakori, a piaci árusok is kínálják. A bárhol megjelenő növény több gyógyító hatású vegyi anyagot tartalmaz (hipericint, hiperforint, flavonoidokat, cserzőanyagot, xantonokat). Jelzi a fontosságát, hogy termesztik, a gyógyszeripar nyersanyaga. Gyógy­szer­­tárakban, gyógynövényüzletekben krémek, olajok, teafüvek formájában beszerezhető.
Érdemes gyűjtenünk, folyamatosan júniustól szeptemberig virágzik. Az éppen kinyíló virágos hajtásvégeket gyűjtsük, ezekben a vegyületek töménysége nagyobb.
A kenőcse elsősorban nehezen gyógyuló sebekre, a lábszárfekélyre, égési sebekre ajánlott. Teája emésztőrendszeri panaszokra (máj, epe) gyulladáscsökkentő, ugyanakkor görcsoldó és étvágycsökkentő is (fogyókúrások!). Antidepresszáns hatása is ismert (enyhébb és közepes esetekben).
Orbáncolaj házi készítése: olívaolajba teszünk lazán virágzó hajtásvégeket, addig tartjuk napon, amíg az olaj piros színű lesz, ekkor átszűrjük, és sötét üvegben tároljuk.
A virágok előzetes áztatásával ülőfürdőnek is használhatjuk.