Ellenőrzött kiadók – Könyvvilág a hetvenes-nyolcvanas években Romániában és Magyarországon címmel szervezett izgalmas előadást szombaton a Bod Péter könyvtár olvasótermében a Domokos Géza Egyesület.
A három előadó értekezései kiegészítették és árnyalták a nagy témát, a mai olvasó számára már semmit nem jelentő, csak anekdotikusan megközelíthető cenzúrát, amely döntően meghatározta a romániai magyar könyvkiadást, de ahogyan az a Bart István budapesti író és szerkesztő előadásából kiderült, ha rejtettebben, de kitapinthatóan jelen volt a puha Kádár-diktatúra könyvkiadásában is, elsősorban a maga blődségeivel és abszurditásaival. Bart egy fontos, kikerülhetetlen tényt említett, maga a szocialista rendszer került bevallhatatlan belső válságba, már nem voltak pontosan meghatározható céljai, ezért azután az állandóan a moszkvai elvárásokra figyelő, irányított kultúra hálójába keveredő könyvkiadás mintegy leképezte a politikai rendszer céltalan zűrzavarát. Bart akkoriban, amikor Romániában megszűnt a cenzúra (1977-ben, és minden hátborzongatóbbá, démonikusabbá, áttekinthetetlenebbé vált, mivel rejtetten, sőt, nem is annyira rejtetten, igenis, megmaradt!), a budapesti Európa Könyvkiadó redaktoraként kapcsolatban állt Domokos Gézával és a Kriterionnal a népszerű Horizont és a Lektúra sorozatok ürügyén.
Az első előadó, Novák Zoltán Csaba a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek Romániájáról beszélt, azokról a tendenciákról, amelyek döntően meghatározták és behatárolták a nemzetiségi kultúra lehetőségeit, s azokról a nemzedékekről, amelyek a magyarságot képviselték a különféle intézményekben. Már az ő kizárólag tényekre, adatokra támaszkodó előadásából is kiderült, az egyre nacionalistábbá és diktatórikusabbá váló Ceauşescu-rendszernek nem voltak komolyan vehető céljai!
Ezt a témát, amely a szocialista országok közül ortodoxnak számító Romániában különösen hátborzongató volt, Egyed Péter is érintette. A Kriterion Kiadó egykori szerkesztője a nyolcvanas évek cenzúra nélküli cenzúrájáról beszélve kiemelte, hogy a Ceauşescu-rendszer szlogenjei közül az új ember állott az első helyen, de ez teljességgel homályos és megragadhatatlan volt, nem jelentett semmit, az irányított kultúra állandóan változó, időnként abszurd vagy sátáni elvárásai a könyvkiadás, elsősorban a Kriterion Könyvkiadó szétverését célozták és az irodalom totális ellehetetlenítését szorgalmazták minden rendelkezésükre álló eszközzel, ami nem is volt kevés. Az örökös vizsgálatok, feljelentések, átiratok, gyűlések, büntetések egyre nehezebbé tették a Kriterion kiadó tevékenységét, ezt már Domokos Géza, a kiadó akkori igazgatója is érintette Igevár című könyvének két fejezetében.
A cenzúra története továbbra is feltárásra, megírásra vár. Már 2000-ben, a harmadik gyergyószárhegyi írótáborban szó esett a cenzúráról, már akkor többen javasolták, hogy meg kellene írni a cenzúra történetét, amíg még lehet, amíg még hozzáférhetőek az adatok, amíg még élnek a kárvallottak. S Egyed Péter még egy tényezőt említett lendületes értekezésében: az öncenzúra szerepét.
De ez már egy másik történet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
