Sorsdöntő szavazás Görögországban
Az euróövezet jövője szempontjából sorsdöntő parlamenti választásokat tartottak tegnap Görögországban. A szavazóhelyiségek 7 órakor nyíltak, a 9,7 millió szavazópolgár 19 óráig adhatta le voksát.
A legelső exit pollok szerint a megállapodáspárti konzervatív Új Demokrácia 30,5 százalékot kapott, miközben a görög politika új „csillagának” számító Radikális Baloldali Koalíció, a Sziriza, amely a hitelmegállapodás azonnali felmondását helyezte kilátásba, 30 százalékot. A szocialista PASZOK, amely szintén a megállapodást támogatja, 12 százalékot összesített. Egy másik felmérés szerint az Új Demokrácia 27,5 százalékot, a Sziriza 27 százalékot, a PASZOK 10 százalékot kapott. Az államcsőd által fenyegetett Görögországban a mostani választás hat héten belül a második. A május 6-i parlamenti választások nyomán ugyanis patthelyzet alakult ki, és az első három helyen végzett politikai párt közül egyik sem volt képes többséggel rendelkező kormányt alakítani. Megfigyelők szerint fennáll az a veszély, hogy a vasárnapi választások után is hasonló helyzet alakulhat ki. Az Európa által aggodalommal és feszült figyelemmel kísért választások tétje Görögország euróövezeti tagságának, illetve az országgal kötött nemzetközi hitelmegállapodásnak, valamint az ennek fejében vállalt, kemény megszorításokkal járó reformprogramnak a jövője. A Sziriza elnöke a szavazás előestéjén azt hangoztatta, hogy pártja ugyan az euró, illetve az euróövezeti tagság mellett van, de – mint fogalmazott – nem mindenáron. A rajthoz álló 21 párt közül csupán hétnek van tényleges esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutást jelentő háromszázalékos szavazatküszöböt. Angela Merkel kancellárral az élen több európai uniós vezető figyelmeztette Görögországot, hogy ne fordítson hátat az eurónak, és hajtsa végre a nemzetközi hitelmegállapodásban foglaltakat. Szakértők szerint az euróövezet számára beláthatatlan következményekkel járna, ha a megszorító reformok ellen fellépő radikális baloldal nyerné a választásokat.
Kongresszust tart a DLP
Rendkívüli kongresszus összehívásáról döntött a Demokrata Liberális Párt vezetőtanácsa. A választásokon vereséget szenvedett korábbi kormánypárt zárt ülésen határozott, az újságírókat még a megbeszéléseknek otthont adó parlament épületébe sem engedték be, nehogy kiszivárogjanak a belső viták. Miután csütörtökön a párt teljes vezetősége lemondott, tegnap arról kellett határozniuk, hogy ideiglenes vezetőséget neveznek ki, vagy a legrövidebb időn belül összehívják a rendkívüli kongresszust, és megválasztják az új elnökséget. A többség (36-an a 14 ellenében) ez utóbbi megoldást támogatta. Emil Boc, a DLP eddigi elnöke a csütörtöki lemondás után bejelentette, nem pályázik újabb pártelnöki mandátumra. Az egyik legesélyesebb elnökjelöltnek Vasile Blagát tartják. A DLP kongresszusát június 30-án, szombaton szervezik meg.
Választások októberben
Október 28-án tartanák a parlamenti választásokat – jelentette be tegnap Ioan Chelaru szenátor, az SZDP alelnöke. Kifejtette, minden attól függ, milyen döntést hoz az alkotmánybíróság július 27-én a DLP által benyújtott, a választások időpontjának előrehozatala miatti óvással kapcsolatosan. Ha a taláros testület elutasítja az ellenzék kifogásait, a kormánypártok megkezdik a választások októberi lebonyolításának szervezését. Azért tartanák fontosnak, hogy novemberben a parlament elfogadhassa a jövő évi költségvetést.
A Bányavirág lett a POSZT legjobb előadása
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió által színre vitt, Székely Csaba Bányavirág című darabja lett a legjobb előadás a XII. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést a szombathelyi Weöres Sándor Színház művészei vehették át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten. A szakmai zsűri által legmagasabbra értékelt, Sebestyén Aba rendezte győztes produkcióban játszott a legjobb férfialakításért járó díjat megosztva elnyerő Viola Gábor és Bányai Kelemen Barna.
