A miniszter szóvá tette, hogy az európai hagyományos haderőkről és fegyverzetekről szóló szerződés kérdésében is visszalépést tapasztalt az amerikai partnereknél. Végül figyelmeztetett arra: Irán elszigetelődéséhez vezet, ha a nyugati államok nem hajlandók elismerni Teheránnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felé tett pozitív lépéseit. Lavrov Washingtonból hazafelé tartva a repülőgépen újságírók előtt kifejtette: a Condoleezza Rice amerikai külügy- és Robert Gates védelmi miniszter által a rakéta-elhárító rendszer tervezett telepítéséről Moszkvában szóban előterjesztett javaslatok afféle improvizációk voltak. Lavrov hangsúlyozta: Moszkva nem zárkózik el a további párbeszédtől akkor sem, ha Washington valóban letelepíti rakétaelhárító rendszerének elemeit Kelet-Európában, de ― jelentette ki ―, ha megbomlik a stratégiai egyensúly, mindenki rosszul érzi magát. Hozzátette: nem tudja elfogadni azt az amerikai érvelést, hogy a rakétapajzs-elemek kelet-európai telepítése Irán ellen irányul. A miniszter az európai hagyományos haderő és fegyverzetek csökkentéséről szóló CFE-szerződéssel kapcsolatban megismételte Moszkva álláspontját: az elavult szerződés értelmetlenné vált, a kidolgozott adaptációt azonban csakis Oroszország tartja be, a többi állam nem is ratifikálja, s ez nem maradhat így sokáig. Iránról szólva Lavrov kijelentette: minél jobban elszigetelődik Teherán, annál inkább csökken az esély bármilyen kérdés nyílt tisztázására. ,,Az iráni nukleáris programmal összefüggő minden kérdés kulcsa az, hogy Iránt be kell vonni a tárgyalásokba, amelyeknek szakmaiaknak és nem átpolitizáltaknak kell lenniük" ― szögezte le. Elismerte: Oroszországot is nyugtalanítja a 2000 kilométeres hatósugarú rakéta kidolgozásáról szóló iráni bejelentés, s emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő javasolta a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákról szóló orosz―amerikai szerződés általánossá tételét.