Megkönnyebbült sóhajoktól visszhangzik Európa a vasárnapi görögországi választások után. A választást az országnak adott pénzügyi segélyért kiálló konzervatív Új Demokrácia (ND) nyerte, tegnapi közlések szerint végül a szavazatok 29,7 százalékával. Első helyezettként Antonisz Szamarasz alakulata plusz ötven mandátumot kap, így 129 képviselője lesz az új athéni törvényhozásban, messze a szavazatok 27,12 százalékával 71 mandátumot szerző megszorításellenes Sziriza mögött. Az ND-vel évtizedekig váltógazdálkodásban kormányzó szocialista Paszoknak 12,3 százaléka, vagyis 33 képviselője lesz, ami azt jelenti, hogy a 300 főnyi parlamentben 161 mandátummal viszonylag kényelmes többsége lehet egy ND–Paszok-koalíciónak – főleg, ha a kis Demokratikus Baloldal is beszáll a koalícióba a maga 17 képviselőjével.
Miután a radikális baloldali Sziriza vezetője, Alexisz Ciprasz már vasárnap jelezte, hogy pártja ellenzékbe vonul, Szamarasz tegnap „nemzeti egységkormány” alakítására tett felhívást, és délelőtt találkozott is Karolosz Papuliasz államfővel emiatt. Mint fogalmazott, azoknak a pártoknak, amelyek hisznek az euróban és betartják a szerződéseket, egyúttal bele kell menniük az EU által pénzügyi segély fejében követelt feltételek – értsd: megszorítások – teljesítésébe is.
Angela Merkel német kancellár még a választások előtt figyelmeztetett, „nagyon fontos”, hogy a görög választások nyomán egy olyan kormány kezébe kerüljön a hatalom, amely kiáll a kötelezettségvállalásaiért, és Szamarasz abban aligha reménykedhet, hogy Brüsszel belemegy bármiféle enyhítésbe, de arról valószínűleg lehet szó, hogy a szükséges intézkedések meghozatalára Athén több időt – kettő helyett esetleg három évet – kapjon. (Görögország 2010 májusában 110, idén márciusban 130 milliárd eurós segélycsomagot kapott az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól.)
Szamarasz tegnap délután kettőkor kezdte meg a kormányalakítási tárgyalásokat. Ha három nap alatt netán nem tudna tető alá hozni egy kormányt, a Sziriza, majd a Paszok következik, bár az szinte kizárt, hogy a dolog a májusi választások utáni patthelyzetig fajuljon. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnapi közleményében egyértelműen világossá tette, Brüsszel most már mielőbbi kormányalakítást vár Szamarasztól.
Az európai ünneplés érthető: ha Görögországban a Sziriza kerül kormányra, és kampányígéretéhez híven nekiáll ízekre szedni a pénzügyi segély feltételeit, az EU valószínűleg azonnal elzárja a pénzcsapot, ami görög gazdasági összeomláshoz, az államcsőd után pedig az eurózónából való kiutasításhoz és a drachma bevezetéséhez vezet, nem mellesleg megrendítve az eurózóna és az egész világ gazdaságát is. (Az európai sajtóban „drachmaggeddon” néven terjedt el ez a forgatókönyv.)
Nem mintha a választási eredmény és az új kormány önmagában gyógyírt hozna a gazdasági bajokra. Ahogy a Moody’s hitelminősítő egyik elemzője, Mark Zandi mondta, csak az egyik fegyvergolyó elől sikerült elhajolni, de a tárban sok golyó van, és a válságnak a tőzsdék tegnapi szárnyalása ellenére messze nincs még vége. Eddig bevált Soros György jóslata is: a magyar származású amerikai milliárdos úgy vélte, Görögországban ugyan megszorításpárti kormány kerül hatalomra, de az euró így is csak szeptemberig fogja kihúzni. (Nol.hu)
